Az utóbbi években szállodától, ifjúsági szálláson át, airbnb-ig, campingig sok helyen szálltam meg, persze volt hostel, hotel is, de szelektív gyűjtés, vagy látványos környezetbarát megoldások sehol sem működtek. Szubjektív európai körkép:

Közjó, erőforrás vagy magántulajdon?

Fokváros az első város, ami ivóvíz nélkül maradhat ― írjak a Dél-afrikai napilapok hasábjai, riogatnak a nemzetközi címlapok. Aki olvasott, esetleg látott beszámolókat a Dél-afrikai városról, tudja, hogy gazdasági, társadalmi és etnikai értelemben a világ egyik legkiegyensúlyozatlanabb helyéről beszélünk. A luxusvillákat, hipszter éttermeket, óceánparti kisvárosokat, nyomornegyedeket, bádogházakat, nemzeti parkokat, gyógynövényeket és az erőszakos múlt szellemeit egyszerre öleli keblére Fokváros. Kijelenteni azt, hogy az egész várost érinti az ivóvízhiány, nem igazán értelmezhető.

Derékig érő vízben, sárban ültettem fát, földön aludtam és hideg vízben zuhanyoztam. Értékesebb volt minden pillanat, mint luxus szállodában degeszre enni magam vagy elkábított vadállatokkal fotózkodni. Megpróbáltam felelős turista lenni Kambodzsában.

Olvassátok el Belicza Bea, volt önkéntesünk beszámolóját, aki az élmények megosztása mellett írásával elgondolkodtat bennünket, milyen komplex is, ha valaki felelősen akar élni, gondolkodni és időnként azért utazni, világot látni.

A felelősségteljes módon történő utazás hozzájárul a helyi élőhelyek fenntartásához, támogatja a helyi közösségeket és segít megőrizni a világ természeti és kulturális örökségeit. A legtöbb fejlődőnek hívott országban a felelősségteljes turizmus a szegénység elleni küzdelemnek is fontos eszköze.

"A 2017-es évet a fenntartható/felelősségteljes turizmusnak szentelte az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO). Az utazási iparág egyik
legdinamikusabban fejlődő szegmense nálunk még csupán egy szűk piaci rés."

A cikket - a szerző Tóth Rékának és a Turizmus és Vendég szerkesztőségének köszönhetően - IDE KATTINTVA ELOLVASHATOD.

Belegondoltál már abba, hogy egy sima – mondjuk, balatoni – strandoláskor egyetlen alkalommal mennyi szemetet termelünk? Üdítős palack (vagy rosszabb esetben aludoboz), papír tányér, műanyag evőeszköz, eldobható pohár, szalvéta, fél cső főtt kukorica, tányéron otthagyott maradék – hogy csak a leginkább egyértelmű, az evéshez és iváshoz kapcsolódó dolgokat említsük.

Egy-egy erősebb (melegebb) hétvége során több száz kilónyi szemét keletkezik a strandokon csak a Balaton körül. És akkor az ország, sőt a világ többi strandjáról még nem is beszéltünk.