Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság (World Commission on Environment and Development – WCED), közismert nevén Brundtland-bizottság 1987-ben alkotta meg a „Közös jövőnk” című jelentést, amely a köztudatba emelte a fenntartható fejlődés fogalmát. 

„[A] fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” A gyakran idézett definíció ugyan általános megállapítást tesz a fenntarthatóság mibenlétéről, de a három pillére  – a környezeti, társadalmi és gazdasági dimenziói – közelebb vihet minket a fenntarthatóság gyakorlatához.

A mezőgazdaság esetében ezek a dimenziók a mindennapi gyakorlatokra vonatkoztatható értelmezést kívánnak. Nincs egy globálisan egységes álláspont arról, hogy mitől is lesz fenntartható a mezőgazdasági termelés. Különböző megközelítések közös elemeit emelhetjük ki, amelyek elsősorban a jó minőségű élelmiszer-ellátás biztosítását, az egészséges természeti környezet megőrzését, a mezőgazdasági tevékenység életképességét és a jövedelmezőségét, a vidéki területeken az életminőség javítását, valamint a társadalmi igazságosság elérését célozzák a fenntarthatóság jegyében. 

A magyarországon jellemző megközelítések szerint mezőgazdasági termelést folytató gazdaság akkor nevezhető fenntarthatónak, ha a természeti környezettel összhangban, gazdaságilag és társadalmilag is fenntartható rendszerben működik. A fenntarthatóság ezen hármas pillérét a következőképpen érthetjük:

1. Ökológiai fenntarthatóság: a természeti környezet állapotának megőrzése megfelelő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával, például az ökológiai mezőgazdálkodás eszközeivel.

2. Gazdasági fenntarthatóság: célja a termelés nyereségessége és a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem növelése.

3. Társadalmi fenntarthatóság: az egyenlőtlenségek csökkentése és a vidéki területek életszínvonalának növelése.

Fenntarthatóság a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságban

Ökológiai gazdaságok az ökológiai fenntarthatóság elemeit ugyan beépítik a termelési rendszerükbe, a minősítés megszerzésének nem feltétele a szélesen értelmezett fenntartható gazdálkodási módszerek alkalmazása. Ez kifejezetten igaz a fenntarthatóság gazdasági és társadalmi dimenzióira, amelyek az ökológiai szempontok mellett háttérbe szorulhatnak. A Dezsény család vállalkozásaként működő MagosVölgy Ökológiai Gazdaság az ökológiai minősítést szigorú szabályrendszerének betartásán túl a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságra is kitüntetett figyelmet fordít. Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság alapítójával, a gazdaságban alkalmazott fenntartható gyakorlatokról és a fenntartható mezőgazdasági rendszert érintő kihívásokról beszélgettünk.

1. Ökológiai fenntarthatóság 

Zöldségtermesztés

A gazdaságban jelenleg kb. 120 fajta zöldséget termesztenek kisléptékű vegyes ökológiai módszerekkel. Zoltán és felesége, Judit nem használ szintetikus növényvédőszert és műtrágyát a termelékenység fokozására. Természetes alapanyagú növényvédelmi készítményeket alkalmaznak, de azt is csak csekély mennyiségben. Sok éves munka és tervezés eredménye, hogy a gazdaság vetésszerkezete változatos. A sokféleséggel jellemezhető kultúrnövény-borítottság mellett törekszenek az egyéb, hasznos szervezetek (pl. kétéltűek, ragadozó rovarok stb.) számára élő-, búvó- és szaporodó helyet biztosító élőhelyek kialakítására. A kerti tó - többek között - a gazdaság indiai futókacsáinak biztosít élőhelyet, amik a zöldségeket fogyasztó, invazív kártevőnek számító spanyol csigáktól szabadítják meg a kertet.

Elsődleges ökológiai szempont, hogy kizárólag szezonális zöldségeket termesztenek a gazdaságban. Terény Nógrád megye egyik leghűvösebb kistelepülése, ahol a tenyészidő rövidebb az országos átlaghoz viszonyítva. A MagosVölgy Ökológiai Gazdaság a fenntarthatóság jegyében fűtetlen fóliasátrakat használ a termőterület egy részén. A rendszer működése szempontjából elengedhetetlen a hosszabb zöldségtermesztési szezon megvalósítása érdekében. A fóliás takarás alkalmazása a szezont másfél-két hónappal képes meghosszabbítani. Terényben így április elejétől december végéig tud a családi gazdaság zöldséget termelni.

A műanyag jelenleg megkerülhetetlen megoldás a fóliasátrak kialakításánál. Zoltán elmondta, inkább jobb minőségű, akár 8-10 évig használható, hosszú életidejű fólia anyagot választanak a termesztőberendezések borításához, így csökkentve a gazdaságban keletkezett hulladék mennyiségét.

Talajerőgazdálkodás

A gazdaságban Zoltánék baromfi trágya alapú pelletált trágyát vásárolnak a tápanyagutánpótlás eszközeként. Szempont, hogy magyarországi előállítású trágyát szereznek be az importtermékek helyett. 

A talajszerkezet- és termőképesség fokozását első sorban komposzt felhasználásával érik el. Üzemi és ágazati szinten egyaránt a fenntartható mezőgazdasági rendszerek alapeleme az állati-, növényi és egyéb szerves hulladékok felhasználásával végzett komposztálás, melynek eredményeképpen értékes tulajdonságokkal rendelkező, stabil szerkezetű szerves anyag, komposzt keletkezik. 

A MagosVölgyben minden növényi maradványt felhasználnak, semmi sem megy veszendőbe. A kert legnagyobb területén a talajerő építése még javában zajlik, ezért több komposztot használnak fel, mint amennyi helyben keletkezik. Jelenleg a gazdaság ellátásához szükséges mennyiséget egy  magánvállalkozóktól szerzik be, aki fászárú növényi hulladékból állít elő komposztot Sződligeten. 

Optimális esetben Terény környékéről szereznék be a komposzt alapanyagot, azonban úgy látják, hogy az évi kb. 100 m3 szerves anyag begyűjtése, mozgatása, forgatása megfelelő gépi eszközök (homlokrakodós traktor, pótkocsi) híján, csak kézi erővel a jelenlegi viszonyok mellett nem lenne életszerű.

Vízgazdálkodás

A MagosVölgy Ökológiai Gazdaságban a kertészeti termelés vízigényét egy megközelítőleg 18 méter mély, kis vízhozamú kerti kútból látják el. Első sorban csepegtetőcsöveken alapuló mikroöntözéses rendszert használnak, amely a legvíztakarékosabb öntözési mód és ezzel együtt a legnagyobb költségű is. Az öntözőrendszer vízigényét egy háztartási méretű szivattyúval tudják megoldani. A gazdaság egy patakvölgyben helyezkedik el, a területen természetes módon magas a talajvízszint, így vízhiánnyal nem szükséges számolniuk.

Szállítás

A hosszú ellátási láncban értékesítő ökogazdaságokkal szemben a gazdaság Terényből 85 kilométerre lévő Budapestre szállítanak. 2021-ben hetente két kisteherautónyi friss zöldség érkezett a főváros 5 különböző elosztási pontjára. A zöldségátadópontok nagyobb része szabadban, tehát nem zárt helyiségben található, ami lehetővé tette a vírushelyzet hozta korlátozó intézkedések időszakában is a szinte zavartalan működést. 

A termelő szerint ez az értékesítési rendszer fenntartható abból a szempontból, hogy a friss élelmiszer a termőföldtőll közvetlenül a fogyasztóhoz érkezik. Ideális esetben a logisztika egyszerűsítése érdekében kevesebb átvételi pontot szerveznének és azokat inkább a főváros könnyebben megközelíthető részein annak érdekében, hogy csökkentsék a szállítójárművek közlekedési dugóban eltöltött óráinak számát.

2. Gazdasági fenntarthatóság 

A MagosVölgy Ökológiai Gazdaságban kb. 7000 négyzetméternyi termőterületen munkát és megélhetést tudnak nyújtani szezonban 5 embernek és friss zöldséggel látnak el közel 800 fogyasztót. Zoltán számítása szerint egy hozzájuk hasonló gazdaság élőmunka lekötő képessége egy szántóföldi növénytermesztést végző gazdaságának kb. ezerszerese. 

A kertészet költségvetését a közösségi mezőgazdaság (Community Supported Agriculture - CSA) modellje alapján évente tervezik meg. Eszerint a gazdasághoz egy teljes szezonra csatlakozó fogyasztók a zöldségközösség tagjaivá válnak és egy meghatározott “éves díj” havonta vagy egy összegben történő befizetésével finanszírozzák a gazdaság működését. Az éves díj a teljes éves, az előző évek adatai alapján kalkulált költségek alapján kerül megállapításra. Ezért cserébe a gazdaság minden megtermelt terményt egyenlő arányban, “zöldség részesedés” formájában bocsátja a hozzá csatlakozó tagok rendelkezésére. A tagok az előre kalkulálható befizetésükkel  megalapozzák a kertészet gazdasági kiszámíthatóságát és fenntarthatóságát.

3. Társadalmi fenntarthatóság

Zoltánék személyes kapcsolatokat ápolnak a vásárlókkal és bizalmat ébresztenek a fogyasztókban, annak köszönhetően, hogy a termesztés és működés folyamatáról igyekeznek minden fontos információt transzparensen megosztani. Ez a nyitottság a fogyasztói döntéseket teszi fenntarthatóvá hosszú távon oly módon, hogy megosztja a valós, hiteles információkat az érintettekkel. “Ha nem tudja a vásárló, hogy milyen környezeti terhelése van a gazdaságnak, nehezen tud dönteni a számára elérhető termékek között. Részünkről bármilyen információ rendelkezésre áll és valós bepillantást is nyerhetnek a gazdaság életébe. Többek között a tagok közül bárki jöhet  önkénteskedni és így bepillantást nyerhet a kerti mindennapokba” – meséli Zoltán.

A gazdaság vezetői számára fontos, hogy a mindenkori munkatársak csapatot alkothassanak, a MagosVölgy nem csak egy munkahely kíván lenni, hanem egyfajta életfelfogás is, amely igyekszik közelebb hozni egymáshoz a várost és a vidéket az embereken és emberi kapcsolatokon keresztül is

“A MagosVölgy munkatársai jellemzően 25-40 év közötti fiatalok, akik életmódváltásban, útkeresésben vannak. Tanulási folyamatként és szakmai képzésként tekintenek a gazdaságban elérhető munkákra. A legtöbben vidéken nőttek fel, és a fővárosi életmódból visszavágytak a vidéki környezetbe. A munkatársaink jellemzően 1-2 szezon erejéig épülnek be a gazdaság életébe tapasztalatgyűjtés, életformaváltás céljából” – mondta Zoltán a gazdaság társadalmi fenntarthatóságát értékelve.

Kétségkívűl, olyan munkatársakat foglalkoztat a gazdaság, akik elégedettek a munkakörülményekkel. Ezzel szemben nagyobb léptékű ökológiai gazdaságokban is előfordul, hogy alacsony munkabérért és megalázó lakhatási körülmények között alkalmaznak román vagy ukrán vendégmunkásokat. A kizsákmányolás lehetősége mindig fenn áll, és az alkalmazás pontos körülményei a fogyasztók előtt gyakran rejtve maradnak. Ezek leplezésére főleg a hosszú ellátási láncban szervezett gazdaságok hajlamosak. 

Zoltán arra is büszke, hogy a hagyományos értékesítési feladatokon kívűl társadalmi és környezeti szemléletformálást is végeznek. A fenntarthatóság elvei csak úgy érvényesülnek igazán, ha a jövő generációira is érzékenyen alkalmazzuk őket. MagosVölgy nem ismeretlen egyetemisták, helyi kisdiákok és óvodások számára. Évente kb.10 csoport jut el a gazdaságba tanulmányi programokkeretében. A gyerekek és a fiatalok így személyesen tapasztalhatják meg, hogyan működik a fenntarthatóság jegyében egy közösségi alapon szervezett kisléptékű vegyes ökológiai zöldségkertészet Terényben.

Szerzők:

Czeglédi Alexandra, Dezsény Zoltán

Források: 

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/muhelytanulmanyok10.pdf

https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2013/2013_08-09/2013_08-09_797.pdf

A cikksorozat támogatója a Magyar Állam és az Európai Unió.

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”.