A komposztálás olyan biológiai úton katalizált folyamat, melynek során hulladék szerves anyagokból levegő, megfelelő nedvességtartalom és hőmérséklet  mellett humuszszerű anyagot - komposztot - kapunk végtermékül. A komposzt gyakorlatilag mesterségesen előállított humusz, mely nagyon sok, a növények számára létfontosságú tápanyagot tartalmaz. A jó komposzt nagy szervesanyag tartalmú, földszerű, megfelelő nedvességtartalmú morzsalékos anyag, melynek kellemes illata van. A komposzt kijuttatásával jelentősen javíthatjuk talajunk szerkezetét, tápanyag tartalmát, mikrobiológiai sokféleségét - ezáltal biológiai aktivitását, vízmegtartó és tápanyag tároló képességét is.

Komposztálni különböző méretekben lehet, kezdve a konyhában tartott pár literes komposztáló edénytől egészen a nagyüzemi gépesített komposztálásig. Cikkünkben a házi komposztálás témakörét járjuk körül.

A komposztálás mindig a komposztba kerülő alapanyagok válogatásával és aprításával (kb. 25-40 mm-s darabokra aprítsuk) kezdődik. Minél kisebbre aprítjuk a komposztálandó anyagot és minél jobban roncsoljuk felületét, annál jobban hozzáférnek a lebontó mikroorganizmusok ahhoz, annál rövidebb lesz a lebomlási folyamat.  Komposztra kerülhetnek a különböző növényi maradványok, gally, fűkaszálék, kávézacc, festékmentes kartonpapírok, tojáshéj, növényevő házi kedvencek ürüléke alommal együtt, szőr, haj, toll, trágya, hullott gyümölcs, faforgács stb. A közhiedelemmel ellentétben a diólevél is jól komposztálható, kb. 9 hónap elteltével kifejezetten jó minőségű komposzt keletkezik belőle. Ez idő alatt elbomlik a juglon-tartalma, így megszűnik annak csírázásgátló hatása is. Kerülni kell a festékes papírokat, vegyszereket, akkumulátorokat, műanyagot, építési törmeléket stb.

A komposzthalomhoz az alapanyagok mellett adagolhatunk még kisebb mennyiségben különböző töltőanyagokat (alginit, zeolit), melyek a komposzt ásványianyag-tartalmát emelik, meszet (különösen ha sok örökzöld került a halomba), fahamut kis mennyiségben ill. ún. startereket is alkalmazhatunk, melyek élő mikrobatartalmuk segítségével lerövidítik a bomlás beindulásának idejét (előző évi érett komposzt, jó minőségű föld, különböző mikrobiológiai készítmények).

Ahhoz, hogy jó minőségű komposztot kapjunk, több tényezőt kell figyelembe vennünk: 

1. Ideális 25:1 szén/nitrogén arány megközelítése - emellett tudják a mikrobák leghatékonyabban kifejteni lebontó tevékenységüket. Az alapanyagok különböző mennyiségben tartalmaznak szenet és nitrogént. A barna alapanyagok (gally, forgács, szalma) szénben gazdagabbak, míg nitrogén tartalmuk elenyésző, a zöld alapanyagok (konyhai hulladék, frissen vágott fű, zöld levelek) pedig a szén mellett bővebben tartalmaznak nitrogént is.
2. A közeg megfelelően nedves legyen (40-70% víz - ha belemarkolunk és összenyomjuk, pár csepp vizet tudunk belőle facsarni). Túl száraz halomnál leáll a mikrobák tevékenysége, túl nedves halom esetén pedig rothadási folyamatok indulnak be.
3. A halom minden része tudjon szellőzni - aerob bomlás megy végbe. (Megfelelő - nem túl kicsi szemcseméret, forgatás)
4. 20-25°C kiindulási hőmérséklet (hogy könnyen elinduljon a lebontás). A későbbiekben már önmagát fűti a komposzthalom, így télen is végbemegy a degradáció.
   A kép forrása: http://www.noco2.hu/kornyezetunk/dok/hazi_es_kozossegi_komposztalas_gyakorlata.pdf

Táblázat forrása: https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/sok-szerves-anyagot-dolgoztam-a-talajba-megis-sargulnak-a-novenyek-mit-tegyek-41157-001

A komposztálandó hulladékot rétegezve egymásra rakjuk vagy előre összekeverjük.

A komposztálódás folyamata során több szakaszt különíthetünk el. Ezek némelyike az alkalmazott komposztálási módszertől függően akár ki is maradhat, vagy kevésbé észrevehető.

Forrás: http://www.noco2.hu/kornyezetunk/dok/hazi_es_kozossegi_komposztalas_gyakorlata.pdf

A bevezető szakaszban a szerves hulladékban lévő lebontó szervezetek megkezdik a szerves anyagok lebontását. Ez a folyamat hőtermeléssel jár, a halom hőmérséklete emelkedik.

A lebomlási szakaszban a könnyebben hozzáférhető szerves anyagok bomlanak el, a komposzthalom hőmérséklete elérheti a 65-70°C-t is. (Gyommagvak és káros, növényi betegségeket okozó mikroorganizmusok elpusztulnak.

Az átalakulási szakasz során lehűl a komposzthalom, a gombák folytatják a cellulóz lebontását.

A felépülési szakaszban megkezdődik a stabil humuszanyagok kialakulása, megjelennek a különböző talajlakó ízeltlábúak, földigiliszták a komposzthalomban.

Komposztálási lehetőségek

Lakásban is komposztálhatunk pl. nagy méretű virágcserepekben, kifejezetten e célra tervezett komposztáló edényekben vagy egy saját készítésű gilisztakomposztálóban. A kis méretben végzett komposztálás során nem emelkedik meg jelentősen a komposzt hőmérséklete, de így is szépen lebomlanak a különböző szerves maradványok. A gilisztakomposzt pedig kifejezetten gazdag mikro szervezetekben.

Ha van kertünk, végezhetünk in situ vagy helyben komposztálást, ez esetben a levágott növényi részeket összeaprítjuk és helyben a talajra szórjuk, mulcs gyanánt. Ennek több haszna is van: védi a talajt a kiszáradástól, nagy melegben nem engedi túlzottan felmelegedni, záporok esetén csökkenti a talaj kimosódásának lehetőségét  ill. növeli a talaj tápanyagtartalmát. Ha zavar a látvány, lefedhetjük már érett komposzttal vagy talajjal is. Másik lehetőség, hogy kb. 30 cm mély árkot készítünk, ebbe beleszórjuk a komposztálni kívánt összeaprított hulladékokat, megszórhatjuk fűnyesedékkel, majd betemetjük földdel. Következő évben ültethetünk bele.

                                                                                        https://kertlap.hu/helyben-komposztalas/

Komposztálhatunk fakeretben, fémhálóban, műanyag komposztáló ládában, komposztáló kasban, de építhetünk prizmát is a rendelkezésünkre álló hulladékból.

Ha nagyobb mennyiségű hulladékunk keletkezik egyszerre, akkor megépíthetjük a Johnson-Su bioreaktort is, melyben forgatás nélkül magas biológiai aktivitást mutató komposzt keletkezik.

Bármelyik módszert is választjuk, máris tettünk egy lépést a környzetünk védelméért!

A cikk szerzője: Nagy Marianna

2021. október

- - -

Felhasznált irodalom:

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Komposztalas/adatok.html

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch25s02.html

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldseg-disznoveny/ch03s05.html

http://www.tajokologiailapok.szie.hu/pdf/201202/18_Tirczka.pdf

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/132346/doktori_ertekezes_Hunyadi_Gergely.pdf;jsessionid=F380E0A4D828E4580E13BB4471A9263B?sequence=1

http://okogazd.kertk.szie.hu/biokert/alapelvek-gyakorlatban/komposztalas-kiskertben

http://www.hermanottointezet.hu/sites/default/files/a_komposzt_is_ertek.pdf

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Komposztalas_biogaztermeles/ch01.html

https://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2018/Wass_Matics_Helena_dissertation.pdf

https://orgprints.org/id/eprint/30121/1/OMKi_jav03.pdf 

 A cikksorozat támogatója a Magyar Állam és az Európai Unió.

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”.