Spár, Blaha Lujza tér. Kosár tartalma: egy fürt banán (10.000 km-ről), 2 citrom (1250 km-ről), 2db cukkini (2500 km-ről), 6 paradicsom (100 km-ről).Összesen 13850 km-et utazott a kosár tartalma a világ körül mire a bolt polcaira ért. Hogy lehetséges tehát mégis, hogy minden egyformán friss és üde kinézetű? Mit keresnek itt egyáltalán?

A kapitalista rendszerben működő mezőgazdaság feladata elsősorban profitot termelni, másodlagosan pedig magát a termékeket amik jelen esetben zöldségek és gyümölcsök.Az olcsó munkaerő, a kedvezőbb klíma, a laza környezetvédelmi szabályozások, a kínálat által formált új vásárlói igények mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy gyakran nyereségesebb legyen több ezer kilométerről szállítani zöldségeket, amíg a hazánkban lévő termények a földeken rohadnak el. 

Ehhez viszont szükség van azokra a technológiákra, amik lehetővé teszik, hogy a termények kibírják a hosszú szállítást, majd a boltok polcain és otthon is megtartsanak a firsseségükből. Hosszabb utakra első sorban olyan friss zöldségek és gyümölcsök lettek szelektálva és nemesítve amik vastag héjjal rendelkeznek, pl. banán, mangó, ananász, avokádó, citrusok, vagy alacsonyabb a víz tartalmuk, pl. gyökérzöldségek.

Vegyük példának a banánt, mint az egyik legkedveltebb importált friss terményt. Bár az ipari mezőgazdaság megjelenése előtt még több száz fajtát termesztettek, mára ez leginkább egy, a szállításra és polcontartásra legalkalmasabb fajtájára redukálódott. A tartósítása már a szedés időzítésével kezdődik, ugyanis félig érett állapotban, még zölden szedik le. Ezután a feladat a beérési folyamatnak a lelassítása és kontrolálása. A főbb szedés utáni kezelések általánosságban a következő kategóriákra bonthatók: a hőmérséklet kontrollálása, fizikai ( hő, sugárzás és ehető bevonatok)  kémia (antibakteriális, antioxidáns és barnulást gátló), és gáz kezelések. A banán esetében leginkább gázokat használnak a szállító konténerekben, amivel elnyomják az etilén gázt. Ez az a gáz amit a gyümölcs természetesen termel, hogy az érési folyamat beinduljon. Sokan onnan ismerhetik, hogy kipróbálták éretlen avokádót egy zacskóba tenni banánnal, hogy másnapra megérjen. Ugyanígy járnak el szállítás után a banánnal és más terményekkel, amint polcrakész állapotba akarják hozni. A folyamatok pontos elindításához, viszont elengedhetetlen a gyümölcs precíz reakcióinak a kutatása. Ezeknek a költséges kutatásoknak a hiányában, a termeszthető és exportálásra alkalmas fajták egy kis csoportra szűkültek.

A pár fajnál ami még életben maradt, csak másodlagos szempont a zamat, a beltartalmi érték, a tájfajták és a diverzitás megőrzése. Épp ezért is fontos, olyan helyi, kistermelőktől vásárolni, akik ezekre mind elsődleges szempontként tekintenek és akiknek nem kötik olyan szorosan a kezét a kapitalista működési modellek.

Ebben az esetben viszont fontos, hogy a tartósítási technikákon túl ( fermentálás, befőzés, szárítás) magunk fogyasztók is még aktívabban részt vegyünk a zöldségek és gyümölcsök frissességének a megőrzésében. Az optimális környezet kialakításánál három fontos tényező szem előtt tartása adhat támpontot: a hőmérséklet és páratartalom, a már említett etilén gáz és a levegőáramlás.

Zárásként pedig következzen pár tipp arról, hogy őrizd meg a frissességüket: 

- zöldfűszerek és más levél zöldségek: hűtőben nedves rongyba tekerve, nagyon érzékenyek az etilén gázra ( pl. hagyma, banán, alma) 

- krumpli: hűvös helyen, de nem hűtőben, távol a sok etilén gázt termelő hagymától és banántól

- gyökérzöldségek: hűtőnek az alsó zöldséges rekeszében 

- hagyma, fokhagyma: hűvös helyen, de nem hűtőben, fontos a levegő áramlás, mert nedvesség hatására gyorsan poshad

- alma: a hűtő hűvösebb részén, elzárva más zöldségektől, mert sok etilén gázt termel.

“Az evés a mezőgazdaságban való részvétel ” írta Wendell Berry. Nem csak passzív fogyasztók vagyunk, hanem alkotói az élelmiszerláncnak. Attól függően, hogy mire költjük a pénzünket, támogathatjuk a kényelemre,  mennyiségre és profitra orientált gazdaságot, vagy pedig segíthetjük azokat a termelőket akik valódi értékeket  értékeket képviselnek, mint például az egészség és a minőség.

Források 

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4006172/

https://www.sciencedirect.com/topics/agricultural-and-biological-sciences/postharvest-technology

https://www.nytimes.com/wirecutter/blog/keep-your-produce-fresh/

https://www.newyorker.com/magazine/2017/08/21/how-driscolls-reinvented-the-strawberry

https://cuesa.org/article/defense-food

Szerző: Margit Anna