Paradigmaváltás a szemléletben és gyakorlatban-, ami kívánatos lenne, az megvalósítható

Környezeti nevelési jó gyakorlatok

Környezeti nevelőként rengeteg lehetőség adódik és sokféle élmény alapú módszer kínálkozik az egészséges és tudatos táplálkozás témájának kibontására. Tanórákon és az iskolán kívüli nevelésben is számtalan gyakorlat és eredményes feldolgozás áll rendelkezésre a különböző életkorú gyerekekkel, fiatalokkal. Ezek közül válogatva mutatok be itt néhányat.

Számomra a Guru, a nagy Tanító Mester az a Komposzt és a Kovász. Ha csak e két biológiai, élettani folyamatot megismertetem a gyerekekkel, akkor már nyertem!

A komposztálás és a kovász készítés analógiásan és szimbolikusan is értelmezhető és feldolgozható, ha már végig követtük a gyakorlatban is az útját. Az élet körforgását, az ökoszisztémákat jól modellezi, időbelisége is fontos, hisz hosszú érési folyamatokról van szó. A teremtő, fenntartó és pusztító/lebontó minőségekkel dolgozik, mindhárom fontos. Nyugati civilizációs kultúránkban teremteni szeretünk, tárgyakat alkotni és azokat fogyasztani, megvásárolni. A tartósságra, fenntarthatóságra kevéssé figyelünk.  A pusztító/lebontó és megújító részt pedig nem vállaljuk fel. Ennek a gondolkodásnak pusztító következménye a környezetszennyezés.

Komposztálni beltérben is lehet, sokféle lehetőség közül választhatunk már. A kovász készítésének folyamata és annak felhasználása is bevihető a tanórákra, a tanterembe. Ne féljünk ezeket kipróbálni!

A komposztálás és a kovász készítés során a jelenség alapú, az észlelésre épülő pedagógiai gyakorlatokat adhatunk a gyerekeknek, diákoknak. Remek lehetőség megfigyelni a különböző korosztályokkal az életciklusokat, a megújító folyamatokat, a zöldjavak újbóli felhasználását, az oxigénhez kapcsolt égési tényezőket. Megismerni a hasznos baktériumokat az emberi bélrendszer és immunrendszer vonatkozásában is.

Kenyérkészítés-a búzamag útja a magvetéstől az aratásig és az asztalunkon lévő kenyérig. Elemei tanórán, az egész téma pedig komplex játszóházban 3-4 órás időtartammal megismerhető.

Egy ilyen foglalkozás oly sok területet érint: a gabonák megismerésén át, a hagyományos magyar paraszti élet elemeinek felidézést, a népi és ma is élő mesterségek közül a pék, molnár régies és modern formáit. A szakmához tartozó eszközöket. A népmesékben, mondókákban, találós kérdésekben megjelenő értéket a búzáról, kenyérről. Az aratás örömét, ami a mozgásos játékokban, táncban is megjelenik és a közös étkezés szokás formáló hatalmát.

Tudatos rátekintést ad: a fogyasztói társadalom és a paraszti kultúra eltérő szemléletére, a gabona életciklusának megértésére, a hiányzó láncszemek bemutatására. Az élelem felhasználásának eltérő módjára, a pazarlás és a tudatos tervezés mibenlétére. A gyúrás, dagasztás, formázás és a sütés pedig sajátélménnyel párosul, megadja a képes vagyok rá érzését, kompetenciát.

A résztvevő gyerekek 70%-a ismeri a gabonaféléket, szüleikkel, nagyszüleikkel gyakran sütnek kenyeret, süteményeket. A világjárvány pedig tovább erősítette az otthoni kovászolt kenyerek készítést. 

Fűben-fában orvosság-tartja a szólás. Gyógy-és fűszernövényeink is kiváló szereplői lehetnek egy érzékenyítő foglalkozásnak. Tanórai keretek között jól megvalósítható téma. 

Az egészségünk védelme, az egészségünk megőrzése a természet adta lehetőségekkel, ismét a holisztikus szemléletet erősíti. A kölcsönös egymásrautaltság, a kölcsönös függés, az ember cselekvő felelőssége a környezete iránt egy ilyen gyógynövényes fókuszú foglalkozással is alapozható.

Szuperételek

Ha tovább szeretném tágítani a hálózatos szemléletet, akkor térjünk ki az un. superfood-ra, azaz olyan élelmiszerekre, melyeket a táplálkozás tudomány, vagy a divat előtérbe helyezett szuper-élelmiszer kategóriába. Általánosságban azokat az élelmiszereket soroljuk a szuperételek közé, melyek tápanyagtartalmuk miatt kiemelkednek a többi közül, ezért más élelmiszereknél kedvezőbb hatást gyakorolnak az egészségre.

Az idősebb diákokkal érdemes megnézni egy-egy ilyen élelmiszer előállítási és esetleges szállítási útját is, mert hamar kiderülhet, hogy lesznek szempontok, amelyek miatt a szupernek tartott gyümölcs vagy zöldség mégis tiltó listára kerülhet. 

Csomagolásmentesség

Napjainkban a műanyagszennyezettség pusztító volta az élővilágra nézve köztudott. Amikor táplálkozásról, ételekről, élelmiszerekről van szó, akkor ezen élelmiszerek csomagolása, tartósítása is döntő fontosságú.

Egy tudatosan vásárló személy, tudatosan dönt arról is, hogy milyen csomagolásban veszi meg a számára értékes táplálékot. Gyakori eset, hogy az amúgy egészséges táplálék, a legkörnyezetterhelőbb csomagolásban kerül forgalomba.

Ezért az első, amire a diákjainkat és a gyerekinket megtaníthatjuk, hogy nézze meg a csomagolást, mielőtt megvásárolná a kedvenc termékét. Ha választhat, vegyen például olyan csokit, aminek a csomagolása kevesebb környezeti terheléssel jár, avagy már eleve olyan csomagolásban van, amit újrahasznosítottak. De a legjobb, ha csomagolás nélkül veszi meg és magas kakaótartalmat választ! Mivel ez igen nagy macera, és lemondással is jár, ezért nekünk felnőtteknek kell, ebben elől járjunk kitartó példával, szokás alakítással, magatartással.

A szellemi környezetvédelem a piramisunk alapja: azaz a cselekvő, belátó felelősség a természet, az élővilág és a környezet felé. Csakis erre a széles alapra épülhet rá az emberhez méltó élet, amely nem csak elvesz, hanem visszaad.

Környezeti társas-környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával, Tár-s Egyesület 2010.

Zöldtantárgyak az Aprólépés Egyesület környezeti nevelési kínálata.

Szerző: Pilinger Zsuzsanna környezeti nevelő

Források, kapcsolódó oldalak:

https://ofi.oh.gov.hu/mi-az-az-okoiskola

https://zoldovoda.hu/

Képek forrása: Tár-s Egyesület

Illusztrációk: Pinterest