Az elfogyasztott táplálék hatása a szervezetünkre a civilizáció megjelenése óta ismert tény és mindnyájunk számára elfogadott összefüggés. A már klisévé vált „az leszel, amit megeszel” hippokratészi gondolat is evidenciának számít társadalmainkban. Globálisan gondolkodva viszont fordítottan is érvényes a megalapítás: a természeti környezetünk olyanná válik, amilyenné az életmódunk formálja azt.

Bevásárlás közben a széles választék láttán gyakran tesszük fel magunknak a kérdést, hogy vajon melyik döntés lenne költséghatékonyabb, mit vásároljunk meg, hogy egyszerre legyen egészséges, gazdaságos és legkevésbé környezetszennyező. Tudni véljük, hogy a tudatos fogyasztói magatartás nemcsak számunkra életbiztosítás, hanem bolygónk számára is szükségszerű. Hogy mekkora ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, azt nagymértékben meghatározza életmódunk, felvett szokásaink. Ahogyan életmódunk részévé válik a víz és energiafogyasztásunkra való odafigyelés, úgy az étrendünkben kialakított tudatosság is segítségünkre lehet környezetünk és egészségünk megóvásában. Szerencsére számos olyan mozgalomnak, nemzetközi és lokális irányoknak lehettünk tanúi az elmúlt évtizedekben, amelyek egyre inkább a környezettudatosság irányába mutatnak.

A kiegyensúlyozott étrendünk tudatos kialakításában fontos támpont lehet a szezonális táplálkozás előtérbe helyezése. Ez nem csupán azt jelenti, hogy ételeinket azokból a zöldségekből és gyümölcsökből állítjuk össze, amelyekhez az adott idényben a lehető legfrissebb állapotban lehet hozzájutni, hanem az alapanyagok beszerzésére is fontos hangsúlyt fektetünk, szem előtt tartva azok származási helyét, termesztési körülményeit is. Sokan ismerjük a konyhaasztalra kitett hetekig, akár hónapokig pirosló paradicsom elgondolkodtató jelenségét. Ha máskor nem is, ilyenkor felmerülhet bennünk, mi lehet annak az oka, hogy nem fog rajta sem az idő, sem az egyébként természetes módon mindenhol végbemenő biológiai folyamatok.

Az MDOSZ OKOSTÁNYÉR® elnevezésű új magyar táplálkozási ajánlása alapján a napi táplálékbevitelünk csaknem 50%-át zöldség és gyümölcs kell, hogy képezze. Ezért is fontos a szezonális táplálkozás tudatosítása a fogyasztókban.

Csak a zöldségek és gyümölcsök beszerzésére koncentrálva, a következő szempontokat sorolhatjuk fel:

A különböző idénytermények előnye az, hogy a növényekben lévő szerves anyagok, vitaminok sokkal hatékonyabban létrejönnek a természetes napsugár által nyújtott fotoszintézis jóvoltából. Nagyobb a tápértékük, ízletesebbek és kevesebb káros anyagot tartalmaznak, ellentétben a szezonon kívüli mesterségesen érlelt társaikkal.

A hazai éghajlaton megtermett zöldségek és gyümölcsök saját termésidejében való beszerzése nemcsak egészségesebb, hanem lényegesen költséghatékonyabb is, könnyebben és olcsóbban beszerezhetőek. Érdemes ilyenkor nagyobb mennyiségben vásárolni és eltenni későbbre befőzést, aszalást, fagyasztást vagy például a fermentálást alkalmazva.

Ha itthoni árut próbálunk beszerezni azzal helyi termelőket is támogatjuk. Vásároljunk termelői piacon, kosárközösségben, közösségi gazdálkodáson keresztül és/vagy termeljük meg magunknak, ha módunk van rá. Ha nincs kiírva, érdeklődjünk a portéka eredetéről. A szupermarketek polcain ugyanabból a zöldségből vagy gyümölcsből találunk olyat ami 80 kilométerről érkezett hozzánk és olyat is, ami 2500 kilométerről (például Spanyolországból) került üzleteinkbe. Ha valamivel drágább is a hazai termék, nem nehéz utánaszámolni és belegondolni, hogy mennyi költsége lehet egy több ezer kilométeres szállításnak, milyen tartósítószereket, vegyszereket alkalmazhattak, azért hogy megérkezéskor is friss maradjon, hány kézen ment át a termény a szürettől a szállításon át a csomagolásig. Valóban jobban járunk a pár száz forinttal olcsóbb termékkel?

Néhány, az aktuális tavaszi szezonnak megfelelő zöldségeket nézve és hozzávéve pár primör zöldséget a teljesség igénye nélkül, végeztem egy kisebb fejszámolást egy hazai szupermarket polcait kémlelve, kizárólag a a külföldről behozott árura koncentrálva:

A fenti kiemelt öt zöldség összesen 6430 kilométert tett meg, hogy eljusson az asztalunkig. És akkor még nem is beszéltünk az óceánokat átívelő perui spárgáról vagy a brazil mézdinnyéről. Már azzal teszünk a környezetünkért, ha a spanyol paradicsom mellett pirosló, kevésbé látványosan csomagolt magyar termést vesszük le a polcról. Szerencsére ugyanezek a zöldségek itthon is megteremnek és szezonban minimális utánajárással könnyen beszerezhetőek, frissen és akár vegyszermentesen is.

Számos lehetőség van első kézből hozzájutni a friss áruhoz biogazdálkodók, bevásárlóközösségek révén. Olyan termelőktől, akinek a munkáját figyelemmel kísérhetjük kezdve az elvetett magtól a gondozáson át a leszüretelt termésig. Ha a csomagoláson megtaláljuk a bio logókat, biztosak lehetünk a termék ellenőrzött vegyszermentességben.

Ezeket keressük:

Végezetül pedig, legyünk tisztában azzal, hogy az adott idényben, aktuálisan milyen zöldségnek és gyümölcsnek van termésideje. Számos internetes felületen találhatunk megbízható naptárakat erre vonatkozóan. Az egyik átfogó naptárt például itt találhatjuk. Kalandosabb kedvűek használhatják az Európai Élelmiszer-információs Bizottság (EUFIC) applikációját is, aminek segítségével, ha megjelöljük az évszakot és az országot, megmutatja, mi terem épp aktuálisan a térségünkben vagy bármilyen más országban.

Figyeljünk saját és környezetünk egészségére étrendünk és életmódunk tudatos megszervezésével. Kis energia-befektetéssel nemcsak önmagunknak, hanem a jövő nemzedéknek is óriási szívességet teszünk.

Szerző: Jobb Boróka

Felhasznált források:

https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2018/10/80501fe9-80501fe9-okologiai_gazdalkodas_web.pdf

http://fna.hu/mittehetsz/okolabnyom

http://www.eztfaldfel.hu/2013/08/szezonalis-zoldseg-gyumolcs-naptar.html

https://cleaneating.hu/taplalkozas/zoldsegek-gyumolcsok-szezonja/

https://biokutatas.hu/hu/page/show/bio

http://www.okostanyer.hu/

https://www.hellovidek.hu/gasztro/2018/11/19/eskusznek-ra-a-profi-haziasszonyok-ime-a-naptar-amivel-tenyleg-sokat-sporolhatsz

https://tudatosvasarlo.hu/a-covid-jarvany-alatt-keresett-a-helyi-elelmiszer-bevasarlokozossegek/

https://www.biokontroll.hu/aldas-vagy-atok-a-primr-zoeldseg/

https://slowblog.blog.hu/2016/05/19/slow_food_mindfulness

https://portal.nebih.gov.hu/-/kerdezz-felelek-a-primor-zoldsegek-gyumolcsok-elelmiszerbiztonsagi-vonatkozasairol

https://www.eufic.org/en/explore-seasonal-fruit-and-vegetables-in-europe

A cikksorozat támogatója a Magyar Állam és az Európai Unió.

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”.