Egy magyar ember ökológiai lábnyoma átlagosan 3,6 hektár (ha), amely nagyobb, mint a rendelkezésre álló biokapacitás: 2,7 ha/fő.(2008-as évi adat) Ennek döntő részét adja 1,63 gha-val a karbonlábnyom és 1,29 gha-val az élelmiszerlábnyom. A fogyasztás ökológiai lábnyoma kb. 0,9 gha-val haladja meg az ország biokapicítását, és kb. 2 Földre lenne szükség ahhoz, ha mindenki ugyanúgy akarna élni, ahogy mi élünk jelenleg Magyarországon.
Jelen cikkünkben körüljárjuk, hogy mit is mutat meg a ökológiai lábnyom, mire alkalmas és mire nem. Kritikát is megfogalmazunk használatával kapcsolatban. Következő cikkünkben pedig a mezőgazdasági termelés lábnyomát, hangsúlyosan az élelmiszerlábnyomot mutatjuk be.

Ha tudni szeretnénk, hogy életmódunkkal mekkora terhet jelentünk a Földnek, azt már többféle kalkulátorral kiszámolhatjuk, és képet kaphatunk az egyéni lábnyomunkról is.

 De valójában honnan ered a definíció és a számítási módszertan?

A Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpont 2012-ben készített egy komplex tanulmányt az ökológiai lábnyomról, mint hivatalos mutatóról Magyarországon. 

Ennek a jelentésnek az értelmében az ökológiai lábnyom (EcologicalFootprint, EF) az utóbbi évtizedben rendkívül nagy népszerűségre tett szert, mint a fogyasztás fenntarthatósági korlátainak kommunikálására szolgáló eszköz. Fogyasztási szemlélete, a Föld biokapacitás korlátjának bemutatása, és közérthetősége nemcsak a környezeti fenntarthatósági kommunikációban tette elterjedtté, hanem a legszigorúbb tudományos szakirodalomban is az egyik legfontosabb mutatóvá vált. A nemzetközi környezetpolitika is reagált ezekre a változásokra, ma már az ökológiai lábnyomot nemzeti indikátorként használják számos országban, köztük több Európai Uniós tagállamban is.

Az ökológiai lábnyom fogalmát eredetileg Wackernagel és Rees kanadai ökológusok (1996) fejlesztette ki. Később több intézet is kialakította az eredeti módszertan tovább fejlesztésével saját számítási metodikáját es ökológiai lábnyom indikátorát (pl. RedefiningProgress, Best FootForward, stb.)

„Az ökológiai lábnyom egy olyan elszámolási keretrendszer, amely bemutatja, hogy az ökoszisztéma termékeiből és szolgáltatásaiból mekkora részt képvisel a human célú felhasználás, és ennek meghatározásához a termékek es szolgáltatások előállításhoz szükséges bioproduktív területek (szárazföld es tenger) nagyságát használja fel mutatóként” (Ewing et al., 2010, p. 1.).

A fogalom egy hektárban megadott értéket takar, melynek számítása során számba veszik egy adott embercsoport tevékenysége során felhasznált, illetve leadott energiát és anyagokat. A számítást elvégezve arra derül fény, hogy hány hektár földre és vízfelületre van szükség az adott folyamatok fenntartásához. Bármely régió gazdaságának – például a Föld egészének, vagy egy-egy országnak - kiszámítható az ökológiai lábnyoma, ezen túlmenően egyének, vállalatok, vagy akár nagy sportesemények környezeti hatását is fel lehet térképezni a módszerrel. A kereskedelemnek köszönhetően az emberek a Föld számos különböző területéről származó javakat és szolgáltatásokat fogyasztanak, a lábnyomuk tehát ezen területek összessége, függetlenül a konkrét földrajzi elhelyezkedéstől.

A fogalom kutatási, illetve szemléltetési céllal egyaránt jól használható, így döntéshozók, környezeti aktivisták és tanárok egyaránt használják. Az ökológiai lábnyomhoz kapcsolódik a biológiai kapacitás fogalma, ami azt takarja, hogy hány hektár biológiailag produktív terület – szántóföld, legelő, erdő és halászterület - áll rendelkezésre a Földön, vagy az adott országban, térségben. 

Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán beszédessé, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel, a biológiai kapacitással. A számítások szerint 1995-ben a Föld egy lakójára 1,5 hektár átlagos termékenységű földterület jutott (a XX. század elején ez még 5-6 hektár volt), ezzel szemben egy átlagos észak-amerikai ember ökológiai lábnyoma 4-5 hektár volt a kilencvenes évek derekán, és az arány azóta csak romlik.

Az ökológiai lábnyom legfőbb érdeme talán az, hogy számszerűsített formában fejezi ki az emberi tevékenységek miatt a környezetben bekövetkező változásokat, ily módon érzékeltetve, hogy életmódunk mennyire nem felel meg a hosszú távú fenntarthatóság követelményeinek.

Az ökológiai lábnyom számításakor nem a ténylegesen igénybe vett földterülettel, hanem az átlagos globális – az egész világra számított – hozamok alapján kalkulált hipotetikus földterülettel, un. globális hektárral számolunk.

Ily módon összehasonlíthatóvá válnak a különböző országok fogyasztási adatai alapján kalkulált ökológiai lábnyomai, ugyanakkor eltávolodunk az egyes országok tényleges területi igénybevételének értékeitől.

A mutató ennek következtében fogyasztás-centrikusan közelíti meg a természet igénybevételét, hiszen a termelési hatékonyságban megmutatkozó különbségeket rosszul tükrözi, sőt korrigálja a világátlag szintjére, képes viszont a fogyasztásban megmutatkozó különbségek megragadására.

Fontos kérdés, hogy az ökológiai lábnyom mely kérdések megválaszolására alkalmas, és melyekre nem?

A környezettudatos és kíváncsi ember gyakorta futhat bele kalkulátorokba, melyek azt ígérik, hogy megmutatják az éppen aktuális öko-lábnyomunkat, ha szépen megválaszoljuk az életmódunkkal kapcsolatos kérdéseket. Az adott kalkulátor (cikk alján lásd a kalkulátorokat) eredménye azonban gyakorta ad okot a csalódásra. Valamiért nagyon más eredményt hoz ki számunkra, mint amit mi magunkról vélünk.

Ennek oka többféle lehet: a feltett kérdések nem elég szerte ágazók, nem adnak lehetőséget a válaszadónak a téma árnyalására, és nem tudjuk, hogy milyen számítási adatokat építettek be a kalkulátorba, azaz milyen a mögöttes számítási módszertan.

Kritikákra és előnyökre néhány példa a teljesség igénye nélkül a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpont 2012-ben készített tanulmánya szerint:

Az ökológiai lábnyomot módszertani szempontból, a mutató tartalmának értelmezése miatt és környezetpolitikai alkalmazhatósága tekintetében is érte kritika, valamint elérhetősége is korlátozott, mivel a részletes adattáblák csak díj fizetése fejében szerezhetők be.

A módszertani problémák közül Wiedmann és Lenzen (2006) a helyi földterületek globális földterületté való átszámítási módját kritizálják.

Egyes kritikák megemlítik, hogy nem alkalmas a fenntarthatóság összes aspektusát megragadni, noha gyakran a fenntarthatósági mutatószámok között emlegetik (Fiala,2008).

Többen kritizáljak, hogy környezetpolitikai tervezési célokra az ökológiai lábnyom nem használható, legalábbis eddig nem jelentek meg ilyen jellegű alkalmazások.

Az ökológiai lábnyom mutatót eredetileg nemzetek szintjére dolgoztak ki, később sor került az egyéni ökológiai lábnyom kalkulátorok kidolgozására is (pl. a GFN, a Redefining Progress vagy a Best Foot Forward lábnyomai).

Jóval később indult meg a mutatószám alkalmazása szubnacionális vagy regionális szinten. Magyarországon Szigeti Cecília készített városi szintű ökolábnyom-számításokat.

A legproblémásabbnak az ökológiai lábnyom vállalati szintű merése bizonyult, itt a legkevesebb a felhozható példa, és sok esetben az ökológiai lábnyom döntő részét az energiafelhasználás karbonlábnyoma adja, ez pedig kérdésessé teszi, miért nem kizárólag a karbonlábnyomot alkalmazzuk vállalati mutatóként.

Az ökológiai lábnyom mutató előnyei

A legtöbb előnye akkor jelentkezik, ha az egyéni fogyasztáshoz kapcsolódó kérdésekre, az országok közötti kereskedelem környezeti hatásaira, és területfelhasználási dilemmákra alkalmazzuk. Az ökológiai lábnyom a laikus fogyasztók számára egyszerű válaszokat ad arra a kérdésre, hogy életük adott területein változtatva tehetnek legtöbbet a környezetért. Általában véve képes a környezeti területfelhasználást a fogyasztáshoz kötni, míg korábban a termelési szemlélet egyeduralkodó volt. Kimutatja a nemzetközi kereskedelem környezeti hatásait, amely nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is fontos, hiszen az így létrejött rejtett természeti erőforrások importja az ország függését jelzi más országok természeti erőforrásaival szemben. Az import termékekbe „beépült” karbon kibocsátás jelentősége egyre nő, az ökológiai lábnyom pedig ennek hatását a kezdetektől fogva igyekezett megragadni. A helyi és regionális területfelhasználási dilemmák megragadása képezi az ökológiai lábnyom felhasználásának következő – eddig nem kiaknázott – területét. Az intenzív mezőgazdálkodás, az ökológiai gazdálkodás, a természetvédelmi területek, az erdők és az infrastruktúra ugyanazért a területért verseng, az egyik területének növelésére csak a többi kárára valósítható meg. Ezen átváltások számszerűsítése fontos területét képezheti az ökológiai lábnyom indikátor alkalmazásának.

Minden kritika ellenére tagadhatatlan, hogy az ökológiai lábnyom ismertsége messze meghaladja az ISEW, a HDI, az ESI vagy éppen a GPI ismertséget, és – az újabban divatba jött karbon footprint mellett – a leggyakrabban használt indikátor. Szigeti Cecília felmérése szerint Magyarországon is a legismertebb. Érdekes, hogy a számos megfogalmazott kritika ellenére a legszigorúbb tudományos körök is gyakrabban használjak, mint más indikátorokat. Megalkotóik legfontosabb érdeme, hogy ráirányították a figyelmet a fogyasztás környezeti hatásaira, arra, hogy nemcsak a termelő vállalatok, hanem a túlzott fogyasztás is felelős – sőt talán elsősorban ez a felelős – a természeti környezet eltűnéséért.

Legtöbb előnye akkor jelentkezik, ha a fogyasztáshoz kapcsolódó, az országok közötti kereskedelemre vonatkozó, esetleg területfelhasználási dilemmákra alkalmazzuk. A fenntartható fogyasztás kérdésköre, a fogyasztás előtérbe kerülése az európai környezetpolitikában kétségtelenül kedvezett az ökológiai lábnyom alkalmazásának, hisz a laikus fogyasztók számára egyszerű válaszokat ad arra a kérdésre, hogy életük adott területein változtatva tehetnek legtöbbet a környezetért.

Kislábnyom az ökológia lábnyom fogalomból származtatott, az életmódra is használt kifejezés. A Greendependent Intézet és az EnergiaKözösségek megfogalmazásában kislábnyom és kislábnyomos életmód alatt a következőket értjük.

A környezeti megközelítés: A kislábnyom elnevezés és cím az ökológiai lábnyom, valamint annak legnagyobb összetevője, a karbon-lábnyom szavakból származik, és alapvetően egy célt jelöl meg: kislábnyomra törekszünk, azaz akkora lábnyomra, amely tiszteletben tartja és nem lépi túl a bolygó biokapacitását.

Azaz nem fogyasztunk több erőforrást, és nem termelünk több hulladékot (légneműt, folyékonyt, szilárdat) mint amit az ökoszisztémák elő tudnak állítani és el tudnak nyelni vagy semlegesíteni. Kicsi ez a lábnyom, vagy legalábbis kisebb kellene, hogy legyen, mint amin ma egy átlagos magyar ember él, hiszen jelenleg túlhasználjuk az erőforrásokat és túlterheljük hulladékainkkal, kibocsátásainkkal az ökoszisztémák elnyelő- és semlegesítő-képességét.

A társadalmi/szociális megközelítés: A kislábnyommal az erőforrások egyenlőbb elosztására és az erőforrásokért való felelősségvállalás megosztására is fel szeretnénk hívni a figyelmet. Ha kisebb a lábnyomunk, az egyben azt is jelenti, hogy hagyunk erőforrást másoknak is. A kislábnyomos életmód, életfilozófia része tehát az is, hogy egy mindenféle szempontból egyenlőbb élet és társadalom kialakításáért munkálkodnak követői.

A sokszínűség: Sokan a helyi közösség erősítésével, építésével kezdik és például helyi élelmiszer-hálózatot, cserebere kört, autómegosztó rendszert, vagy akár öko-lakóközösséget szerveznek.

Mások először a lakóhelyüket, otthonukat alakítják át, és a kislábnyomos úton alacsonyabb energiafelhasználás felé lépéseket téve.Ismét mások pedig a nulla-hulladékos háztartás és életmód kialakítását tűzik ki célul.

Van olyan is, aki először a munkáját alakítja kislábnyomossá: biogazdaságot alapít, adományboltot indít vagy épp a kislábnyomos élethez szükséges készségeket, ismereteket adja át másoknak. Mindegyik jó irány, mindegyik elvezethet egy kislábnyomosabb élethez, sőt, ahogy ábránk is jelzi, kapcsolódnak, épülnek is egymásra. Fontos azonban, hogy keressük a kapcsolatot az összetevők között, építsük be életmódunkba egyiket a másik után!

Kalkulátorok:

http://fna.hu/mittehetsz/okolabnyom

http://www.glia.hu/okolabnyom/

http://www.kothalo.hu/labnyom/

http://karbonkalkulator.hu/

Források:

http://korny.uni-corvinus.hu/fik/az_okologiai_labnyom_magyarorszagon_2012.pdf

https://humusz.hu/hirek/az-okologiai-labnyomrol/2132

https://humusz.hu/kukabuvar/archivum/2001/osz/oekologiai-labnyom

http://kislabnyom.hu/

http://greendependent.org/

http://www.energiakozossegek.hu/

Külön nem jelölt képek forrása: Pinterest

Szerző: Pilinger Zsuzsanna