header

Aprólépés

Ökológiai gazdaságok ökolábnyoma

Hazai viszonylatban még nincsenek elérhető tanulmányok, alapos kutatások arról, hogy egy ökológiai gazdaságnak vajon milyen mértékű az ökológiai lábnyoma, mekkora lehet a környezeti terhelése, pedig érdekes volna kutatni a témában. Ahogyan az előző részben körbejártuk, az ökológiailábnyom mutató összetett számítások alapján alakul. Ezek a számítások még nem állnak rendelkezésünkre témakörünkben, de azt áttekinthetjük, hogy milyen előnyeit élvezhetjük az ökológiai gazdálkodásnak, kislábnyomos értelemben pedig mennyi haszon keletkezik az öko-gazdaságok/gazdálkodók szemléletéből.

 Az Ökológiai Gazdálkodási Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) meghatározása szerint az ökológiai gazdálkodás a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó termelési rendszer. Természetes folyamatokon alapul és kerüli a káros hatású anyagok alkalmazását. Az ökológiai gazdálkodás ötvözi a hagyományt, a tudományos kutatást és az innovációt. Így törekszik a környezet megóvására és – a társadalmi, gazdasági szempontokat is figyelembe véve – az egészséges életformát elősegítő mezőgazdaság és élelmiszeripar megteremtésére.

A világ ökológiai állapota

A Greenpeace Magyarország elérhetővé tette az IPBES (Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform) jelentésének vezetői összefoglalóját magyar nyelven.

Az elmúlt 50 évet áttekintő, 2019-ben megjelent jelentés a világ ökológiai állapotát mutatja be. A tudósok az egész földi életet végveszélybe sodró folyamatokat írják le és arra a következtetésre jutnak, hogy teljesen át kell alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereinket.

Az IPBES jelentés elkészítésén három évig dolgoztak a tudósok, és összesen 15 ezer tudományos és kormányzati forrást dolgoztak fel hozzá. 50 szakértő koordinálta a munkát, és 310 tudóstársukat vonták be a világ 145 országából, köztük több honfitársunkat is. Az 1800 oldalas dokumentum az elmúlt öt évtized változásait értékeli, átfogó képet nyújtva a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról.

Az IPBES jelentés az utóbbi öt évtized változásait összegezte:

A legfontosabb adatok és tények, ezekből kiemelve az élelmiszerre és mezőgazdaságra vonatkozó adatokat

- 300%-kal nőtt a mezőgazdasági termelés értéke 1970 óta.
- 23%-án a szárazföldi területeknek már csökkent a termőképesség, észlelhető a talajromlás.
- Az élelmiszernövényeink 75%-a a beporzó állatoktól függ.
- 235–577 milliárd dollár közötti értékű termény kerül veszélybe minden évben a beporzók eltűnése miatt.
- 5,6 gigatonna szén-dioxid kötődik meg évente a tengeri és szárazföldi ökoszisztémákban – ez a globális fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátások 60%-a.
- 11%-a a világ népességének alul táplált.
- 100 millió hektárral terjeszkedett a mezőgazdaság a trópusokon 1980 és 2000 között. Elsősorban Latin-Amerikában a szarvasmarhatenyésztés (+/- 42 millió ha) és Délkelet-Ázsiában az ültetvények (+/- 7,5 millió ha, aminek 80%-a olajpálma) miatt. A 100 millió hektár fele, érintetlen erdőterület volt.
- 3%-kal nőtt a mezőgazdaság által átalakított szárazföldi területek kiterjedése 1992 és 2015 között, főleg az erdők rovására.
- 33%-át a Föld szárazföldi területeinek (és az édesvízkészlet 75%-a) élelmiszernövények termesztésére vagy állattenyésztésre használják.
- 12%-án a jégmentes szárazföldi területeknek növénytermesztés zajlik.
- 25%-án a világ jégmentes szárazföldi területeinek állatokat legeltetnek (a vízben szegény területek 70%-a ilyen).
- 25%-a az üvegházhatásúgáz-kibocsájtásnak a területek megtisztításából, növénytermesztésből és műtrágyázásból adódik, az állati eredetű táplálék előállítása 75%-kal járul hozzá mindehhez.
- 100 milliárd dollárt tesznek ki az OECD-országokban (2015) az olyan mezőgazdasági támogatások, amelyek környezetkárosításhoz járulhatnak hozzá.
- 30%-át a globális növénytermesztésnek és élelmiszer-ellátásnak a kis területtel (2 ha alatti) rendelkező gazdálkodók adják. Ők azok, akik a mezőgazdasági területek 25%-át használják, és nekik köszönhetjük a még meglévő agrobiológiai sokféleséget.

Világszerte és Magyarországon is egyre népszerűbbek a természetkímélő mezőgazdasági módszerek, amelyekkel csökkenthető az ágazat „ökológiai lábnyoma". Magyarországon és az egész világon nő az érdeklődés a mezőgazdaság természetkímélő formái, így az ökológiai- és a biogazdálkodás, illetve az olyan hagyományos termelési eljárások iránt, amelyek a fogyasztóknak egészséges és minőségi élelmiszereket, a gazdáknak pedig megélhetést jelentenek, és csökkentik az ágazat "ökológiai lábnyomát" .

Az agroökológiai szemlélet a klímaváltozás elleni küzdelemben is hasznos lehet.

Ugyanakkor az ökológiai lábnyom mutatónak a terület alapú meghatározása szerint az ökológia gazdálkodók, gazdaságok nem szerepelnek jól, különösen azok, amelyek állattartással, állattenyésztéssel foglalkoznak. Ez azonban nem a szemléletet vizsgálja, hanem a felhasznált földterületek, a hektárok alapján számol.

A Greenpeace Ökológiai állattenyésztés a világban és itthon című kiadványának egyik legmegdöbbentőbb adata, hogy a világ mezőgazdasági területeinek 75%-át az állattenyésztés használja fel takarmánynövények termesztésére, kaszálóként vagy legelőként. A fenntartható jövő érdekében mindannyiunknak el kell gondolkodni a húsfogyasztás visszafogásáról, csökkentéséről, és a kislábnyomos, azaz minél alacsonyabb környezeti terhelést jelentő, nem feltétlen húsmentes, csak alacsonyabb (nagyüzemi) hús- és tejtermék tartalmú étkezési szokások kialakításáról.

Az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében vajon le kell mondanunk a húsfogyasztásról és bűnösnek kell kikiáltani a marhákat? A vegán életmódra való áttérés lenne a megoldás?

Mindkét megközelítésre találunk ellen érveket és mellette szóló voksokat.

Egy svéd tanulmány szerint a biogazdálkodás során előállított termékek ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a konvencionális módon termelteké. A tanulmány fő állítása éppen a terület alapú meghatározás, miszerint az ökológiai gazdálkodás során a műtrágyák mellőzése miatt sokkal alacsonyabb a hektáronkénti hozam, mint pl. a nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatnál, ami végső soron azt jelenti, hogy ugyanolyan mennyiségű bioélelmiszer előállításához sokkal nagyobb területre van szükség. Emiatt az ökológiai termelés sokkal nagyobb éghajlati hatással jár.

Csenderes Biodinamikus Gazdaság vezetője, Póth Virág biogazdálkodó, aki szerint inkább a tartás módjáról és mértékéről kellene beszélni, és nem lenne igazságos minden esetben "klímabűnözőknek" kikiáltani a marhákat.

Gondolatait és érvei szerint a marhatartásnak, és az ebből szükségszerűen következő marhahús-fogyasztásnak igenis van létjogosultsága. Csak éppen a tartás módja, a tartott marhák száma és a húsfogyasztás mértéke nem mellékes, amit a jóléti társadalmak tagjainak felelősen mérlegelniük kellene. A gazdálkodóknak valóban gazdálkodniuk kellene a rájuk „bízott” földeken, az állatokat valós igényeiknek megfelelően tartani, és nem rablógazdálkodást folytatni. Szükség van a legelő állatokra ahhoz is, hogy megfelelő tartásukkal biztosítsuk az ökoszisztéma fennmaradását. A fenntarthatóan legeltetett legelők híján sok védett növényfajunk örökre eltűnne, sok szintén védett madarunk kihalna, vagy eltűnne országunkból. A legelők legelő állat nélkül nem hasznosíthatók. Szántónak nem jók, gyümölcsösként sem működnek nagyüzemben, vagyis kézenfekvő volna, hogy lehetnének erdők. De a legelők, kaszálók nélkül, a táj sokszínűsége eltűnne, pedig az európai kultúrtájnak ezek is fontos részei, pont sokszínűségének, és ebből adódó ökológiai stabilitásának zálogai.

Az ökológiai gazdaságok előnyei

Hazánk egyetlen fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó, független tudományos szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet hiánypótló, „50 ÉRV A BIOGAZDÁLKODÁS MELLETT” című – kutatási eredményeken, szakcikkeken és vonatkozó rendeleteken alapuló – kiadványa támpontot nyújt a jövő iránt felelősséget érző médiumoknak az ökológiai gazdálkodással, biotermékekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz.

Az ÖMKi kiadványa nemcsak az ökológiai termelési modell jelentősége mellett felsorakoztatott, tudományosan megalapozott érveket összegzi, hanem a közvetlen fogyasztói – környezeti- és egészségügyi – előnyöket is számba veszi.

Ezek közül kiemelendő, hogy a biotermékeknek igazoltan magasabb a vitamin- és omega-3 zsírsav-tartalma, gazdagabbak flavonoidokban- és más fontos tápanyagokban, jóval alacsonyabb a nehézfém-, gyógyszer-, gyomírtószer- és növényvédőszer-szennyezettségük, valamint az öko szántóföldek jobban őrzik a talaj szervesanyag-tartalmát, így kevesebb széndioxid kerül belőlük a levegőbe – ez hozzájárul a klíma-stabilitás megőrzéséhez. Az ökológiai gazdálkodás nagyobb fajgazdagságot, több természetes élőhelyet őriz meg, és a biogazdaságokban 40-64 százalékkal kevesebb nitrát vegyület mosódik a vizekbe, mint a konvencionális gazdaságokban.

A kislábnyomos szemlélet szerint az ökológiai, közösségi gazdaságok számos előnnyel bírnak

A nagyipari, monokultúrás mezőgazdaságra és a piaci elosztórendszerekre építő élelmiszer rendszerekkel szemben demokratikusan szervezett, szolidáris elvekre épülő és környezetileg valóban fenntartható gyakorlatot igyekeznek megvalósítani. Hozzájárulnak a termelői és fogyasztói társulások létrejöttéhez és segítik az önfenntartó hálózatba való szerveződést. Az élelmiszer-önrendelkezés, az agroökológia, a permakultúra és a szövetkezetiség elvei alapján működő közösségi megoldásokat generálnak a mezőgazdasági termelés és az élelmezés területén.

A közösségi mezőgazdálkodás egy olyan csapat, amelyben egy gazdálkodó és vásárlói alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszert kapnak. A hazánkban jelenleg kb. másfél-tucat közösségi gazdaság egyike a MagosVölgyi Ökológiai Gazdaság. E konkrét példa alapján állapíthatjuk meg az alábbiakat:

A MagosVölgy Ökológiai Gazdaság jellemzői az öko-és kislábnyom mutató/szemlélet szerint:

- Kis területtel (2 hektár alatti) rendelkeznek, a rendkívül változatos vetésszerkezetnek köszönhetően az agrobiológiai sokféleséget megőrzők közé tartoznak.
- Kíméletes talajművelés, komplex tápanyagok biztosítottak a növények számára a komposzt és zöldtrágya bel tartalmi értékeiből adódóan.
- Speciális komposzttakarással dolgoznak, ami nem igényel talajforgatást, ellenben 50-60 m3 komposztot használnak fel évente.
40 zöldségfaj közel 120 fajtáját termesztik.
- Helyben megtermelt és feldolgozott élelmiszerek, a szállításból fakadó károsanyag kibocsátás így csekély.
- Zöldségközösséget működtetnek, és látnak el hetente friss, minősített biozöldségekkel.
- Igyekeznek segíteni a kapcsolódást a városiak körében a természethez, fogyasztói oldalról a megbízható forrás és a jó minőség a vezérindok a csatlakozásra. Tagjaik körében, fogyasztói oldalról a megbízható forrás és a jó minőség a vezérindok a csatlakozásra. A kisgyerekes családoknál egyre nagyobb igény jelentkezik a vegyszermentes- és bioélelmiszer beszerzésére, már a hozzátáplálás megkezdésekor, és erre kiváló lehetőséget kínál a gazdákkal való együttműködés. Akár ki is mehetünk hozzájuk, megtekinteni, hogyan is állítják elő az élelmiszert, ami az asztalunkra kerül. Ez megbízhatóságot sugall, másrészről pedig nagyon nagy élmény felnőttnek, gyereknek egyaránt, kicsit testközelbe kerülni a földdel és a terményekkel.
- Értelmes munkát és megélhetést biztosítanak 2021-ben 7 embernek mindössze 8.000 m2 zöldségtermő terület megművelésével.
- Egy kistérség hálózatos fejlesztésében is részt vesznek a helyi közösségi kapcsolódások révén.
- A Magosvölgy tagja a hazai WWOOF hálózatnak és nyáron korábban nemzetközi önkéntes tábornak is helyt adott a gazdaság.

Végül pedig a zöldségközösség tagjaként valós képet tudunk alkotni arról, hogy az asztalunkra kerülő élelmiszer hol, milyen körülmények között és kik által került előállításra. Ugyanezt a legtöbb esetben a legkevésbé tudja elmondani egy átlagos fogyasztó a szupermarketből vagy egyéb csatornán beszerzett élelmiszer esetén. Fogyasztóként így felelősebb döntés hozható az élelmiszer fogyasztásunkkal kapcsolatban is: A globálisan kiemelkedő mértékű élelmiszerpazarlás ellen nagymértékben teszünk, a zöldségközösség keretében a gazdaságban megtermelt minden termény szétosztásra kerül, tehát azok az egyébként fogyasztható, de hibás, deformált, esetleg kártevő által károsított tételek is, amelyek egyébként más értékesítési csatorna esetén az élelmiszerlánc valamely részén “selejt” kategória esve nem érnék el a fogyasztót.

A közösségi gazdaságok fogyasztó közreműködőiként tudatosan tervezhetünk és vállalhatunk részt ezekben a termelő-fogyasztó közötti együttműködési folyamatokban, mellyel egyéni és társadalmi ökológiai lábnyomunkat figyelemmel kísérjük és jelentősen csökkenthetjük.

Szerző: Pilinger Zsuzsa

Felhasznált források:

file:///C:/Users/Dell/Downloads/20190822_150648_zA36u1_50_erv_a_biogazdalkodas_mellett_omki_kiadvany_biokutatas.hu.pdf

https://magyarmezogazdasag.hu/2019/12/10/otven-erv-biogazdalkodas-mellett

https://www.agrariumonline.hu/hirek-erdekessegek/nincs-elheto-jovo-okologiai-termeles-nelkul-16966/

https://szolidarisgazdasagkozpont.hu/szolidaris-gazdasag

http://trebag.hu/docs/2013_10_09/hu/671introduction_hu_final.pdf

https://www.agrotrend.hu/innovacio/fenntarthatosag/magyarorszagon-is-nott-az-atallo-gazdasagok-szama

https://tudatosvasarlo.hu/etkezesi-szokasaink-novelik-leginkabb-okologiai-labnyomunkat/

https://tudatosvasarlo.hu/nem-szivesen-eszem-mar-mas-forrasbol-szarmazo-etelt-most-lepjen-aki-hetente-friss-minosegi-elel/

https://tudatosvasarlo.hu/magosvolgy-zoldsegkozosseg-kuzdelmes-de-szeretjuk/

https://g7.hu/adat/20200721/egyre-tobb-magyarorszagon-a-biogazdasag-de-meg-igy-is-nagy-a-lemaradasunk/

https://www.agrarszektor.hu/noveny/okologiai-gazdalkodas-magyarorszag-az-unios-lista-vegen-kullog.12493.html

https://xforest.hu/kozossegi-gazdalkodas/

A hazai fotók forrása a MagosVölgy, az illusztrációk a Pinterestről származnak.

Kövess minket!