A zöldségtermesztés sikeressége adott termesztési körülmények között nagymértékben függ a jó fajtaválasztástól. Az ökológiai növénytermesztésben ez még inkább előtérbe kerül, mert az ökológiai termesztők sokkal kisebb mozgástérrel rendelkeznek mind a növényvédelem, mind az egyéb speciális termesztési feltételek megteremtése terén a konvencionális módon termelőkhöz képest.

 A nagy ökogazdaságok, különös tekintettel a nemzetközi piacra termelők - elsősorban a felvásárlók által elvárt minőségi paramétereknek megfelelő fajtákat termelik. Ezt a minőséget általában a konvencionális, nemesített, minősített fajtákkal lehet elérni: az ökogazdák - a korlátozottan elérhető ökológiai nemesítésű fajták vetőmagjai helyett - esetenként ezek kezeletlen, vagy ökológiai körülmények között termesztett magjait vetik. A konvencionális fajták termesztése az ökológiai termesztésben gyakran nagy kihívásokkal jár. Ezek kevéssé tudnak alkalmazkodni az ökológiai termesztési körülményekhez, főként ha az intenzív mezőgazdasági termelés követelményeinek megfelelő technológia mellett, jelentősen eltérő klimatikus viszonyok között nemesítették őket.

A biogazdálkodás térhódítását jelentősen elősegítené a megfelelő fajták öko vetőmagjainak könnyebb elérhetősége illetve a kifejezetten ökológiai termesztésre nemesített fajták nagyobb választéka.

Ezt elősegítendő jött létre a LIVESEED AZ ÖKOLÓGIAI VETŐMAG-HASZNÁLAT ÉS NÖVÉNYNEMESÍTÉS FELLENDÍTÉSE EURÓPÁBAN projekt, mely az Európai Unió Horizon 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogramja, valamint a Svájci Oktatási, Kutatási és Innovációs Államtitkárság (SERI) támogatásával valósul meg. A projekt célja az öko vetőmagok és a ökológiai nemesítés átláthatóságának és versenyképességének a növelése, valamint az öko vetőmagok használatának a fellendítése. Magyarországi partnerei az Agrártudományi Kutatóközpont és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

A Magyarországon elérhető öko vetőmagok rendszeresen frissülő adatbázisát melyen a szállítók elérhetősége is megtalálható, a nébih honlapján találjuk.

Az ökológiai gazdálkodás szemlélete szerint a helyi adottságoknak megfelelve, lehetőség szerint vegyszermentesen kell egészséges, jó beltartalmi értékekkel rendelkező élelmiszert termelni. Emiatt nagy jelentőségű az agro biodiverzitás fenntartása, növelése - mind fajon belül a fajták számát tekintve, mind a termesztett fajok sokféleségét fokozva. A nemesítés egyik alapvetése, hogy a fajtát olyan körülmények között kell előállítani, amilyen körülmények között termeszteni szeretnénk. Az ökológiai fajtákkal szemben támasztott legfontosabb követelmények a genetikai sokféleségen kívül az önálló szaporodóképesség, helyi körülményekhez való alkalmazkodás, betegségekkel szembeni ellenállóképesség.

A kisebb gazdaságok illetve kiskerttulajdonosok helyzete valamelyest egyszerűbb fajtaválasztás szempontjából, mert nem csak a kereskedelemben kapható vetőmagokra támaszkodhatnak, hanem egyéb lehetőségeik is vannak a vetőmag beszerzésére: génbankokból, magbörzékről, vetőmag hálózatokból, illetve sokan tartják fenn a saját fajtáikat is úgy, hogy a saját maguk által termelt növény magját fogják meg. Az így beszerezhető fajták úgynevezett szabad fajták, nem vonatkozik rájuk fajtaoltalom, mely kizárólagos jogot adna a nemesítőnek az oltalom ideje alatt a hasznosításra. Főként tájfajták (formális nemesítésen át nem esett, az adott régió klimatikus adottságaihoz és talajához alkalmazkodott fajta ) és régi nemesítésű fajták (legtöbbször már nincs forgalomban a vetőmagjuk) tartoznak ide. Különlegességük sokféleségükben rejlik. Széles genetikai hátterük elősegíti a változó körülményekhez való alkalmazkodásukat, jó eséllyel még a modern mezőgazdaság előtt alakultak ki, így a vegyszerezés és műtrágyázás nélküli termesztéshez adaptálódtak, emellett gyakran prémium kategóriát képviselnek a jelenlegi ipari fajtákhoz képest mind ízben, mind beltartalomban.

Államilag elismert tájfajták pl.: makói tavaszi fokhagyma, hadházi lapos fejes káposzta, pákozdi paradicsom, ceglédi sárga paradicsom, tolna megyei rongyos paradicsom, regölyi menyecskebab stb.

Sok állami elismeréssel nem rendelkező tájfajta közt böngészhetünk a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ honlapján is.

Szerző: Nagy Marianna

Képek:

Paradicsom tájfajták

https://maghazblog.blog.hu/2020/08/18/paradicsomok_a_szezon_kertbol

Felhasznált irodalom:

https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/81819/NFJ_z%C3%B6lds%C3%A9g_2020_v_1_0.pdf/a3be7197-ed67-3c3a-8111-8763f6388fbc?t=1602662888469

https://www.biokontroll.hu/a-sikeres-oekologiai-noevenytermesztes-kulcskerdese-a-fajtavalasztas/

https://www.agroinform.hu/szantofold/femzarolasban-nagyok-vagyunk-de-mi--az-a-femzarolas-27274-001

https://www.magro.hu/agrarhirek/bar-itthon-is-hiany-van-belole-a-magyar-okologiai-vetomag-nagy-resze-az-eu-ba-megy/

https://agroforum.hu/szakcikkek/zoldseg/tajfajtak-es-hazikerti-fajtak-helye-a-zoldsegtermesztesben/

http://www.vszt.hu/hu/aktualitasok/nebih-kozlemeny-femzarolt-vetomag.html

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch10.html

https://docplayer.hu/5144888-Munkaanyag-petesne-horvath-anna-a-zoldsegtermesztes-jelentosege-a-zoldsegnovenyek-csoportositasa-kulonbozo.html

https://docplayer.hu/3171208-Okologiai-zoldseg-es-gyumolcstermesztes.html

https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/8591/0010_1A_Book_07_Novenynemesites.pdf?sequence=2&isAllowed=y

https://www.liveseed.eu/wp-content/uploads/2020/08/LIVESEED-All-Pages-Booklet1-HUNGARIAN-V4B-web_compressed.pdf

https://mtvsz.blog.hu/2013/06/20/czucz_judit_tajfajtak_regi_uj_ismerosok

https://www.liveseed.eu/tools-for-practitioners/booklets/

https://docplayer.hu/753185-Helyi-kozossegek-a-mezogazdasagi-sokfelesegert-magyarorszagon.html

https://portal.nebih.gov.hu/oko-vetomag

http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tiszteletpeldany/MAG/magevkonyv2011.pdf

http://phd.lib.uni-corvinus.hu/17/1/diveky_ertsey_anna.pdf

https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1206454/F%C3%A9mz%C3%A1rol%C3%A1si+Szab%C3%A1lyzat+2019-4GOGBKn3.pdf/c3087f5e-13c9-d412-a5f0-3c66c472ab32