A vízhasználatnak is van lábnyoma. A vízlábnyom mértéke azt mutatja meg, hogy mennyi vizet használunk el fogyasztóként közvetlenül és közvetetten a fogyasztási cikkeinken keresztül összesen.

Merthogy nem csak akkor fogyasztjuk a vizet, amikor iszunk, kezetmosunk, főzünk, takarítunk. Gyakorlatilag mindenhez, amihez nyúlunk, de még a szolgáltatásokhoz is szükség van vízre.

Mihez mennyire? Például:

Hogy honnan van ennyi víz egy-egy országban?

Nos, az országok nem csak a saját területükön rendelkezésre álló vízmennyiséget használják. Minden területnek van belső és külső vízlábnyoma is. A belső lábnyom azt a vízmennyiséget jelenti, amit a hazai forrásokból nyernek (folyó- és állóvizekből, rétegvizekből, csapadékból stb.). Ezen kívül a külső lábnyom azt mutatja meg, mennyi az a vízmennyiség, amelyet az országba máshonnan behozott termékek gyártása emésztett fel más területeken. Gondolj bele, hogy a sok külföldről, sokszor egészen messzi országokból érkező termék gyártásához az ottani vízkészleteket csapoljuk közvetve.

Nem csak az embereknek és az országoknak, de az egyes üzletágaknak is van jellemző vízlábnyoma. Összességében például nálunk a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 70%-át, az ipar a 20%-át használja fel. Csak a maradék 10%-az, amit közvetlenül a háztartásokban engedünk ki a csapokból. Ezért fontos, hogy ne csak a közvetlen otthoni vízfogyasztásodra figyelj, de arra is, hogy minden másból is mértékletesen, tudatosan és okosan fogyassz.

A vízlábnyomról más honlapokon is olvashatsz:

2012. december