Kazahsztán és Üzbegisztán határán létezik egy nagy tó, az Aral-tó. Nem egyszerűen csak egy szárazföld övezte tóról van itt szó, hanem egy igazi sóstóról, mely egy valaha létezett nagy óceán mai maradványa. A régen még beltengerként is nevezett tavat két folyó táplálta, délről az Amu-darja, északkeletről a Szir-darja. A sivatagi, félsivatagi éghajlat, a sok napsütés kedvezőnek bizonyult a rizs és gyapottermesztés számára. Csakhogy ezek nagyon vízigényes növények... és egyszercsak a tó vize apadásnak indult...

Száraz vidék lévén a környék öntözése mindig is nehéznek bizonyult, ezért már a 19. században is csatornákat, gátakat építettek, hogy a két folyó vizét elvezessék az emberek. Természetesen a fent említett növények öntözését is meg kellett valahogy oldani - gondolj csak bele, hogy Japánban milyen egy rizsföld... Sajnos a rosszul megoldott vízelvezetésnek nagy ára lett, a lecsapolt mennyiség közel 60%-a elszivárgott a talajba. A folyók lecsapolásának és a vízigényes növényeknek köszönhetően a tó vize nem jutott elegendő utánpótláshoz, ezért rohamosan apadni kezdett. Az egykori halászfalvak távol kerültek a tótól, megélhetésük megszűnt. Hogy megvédjék a még megmaradt fajokat, az Aral-tó északi részét leválasztották a délitől, így gyakorlatilag a déli fele kiszáradásra ítéltetett, mivel az ezt a rész tápláló Amu-darja medre is kiürült, már el sem éri a tavat. A folyamatnak nem csak súlyos ökológiai, hanem egészségügyi következményei is lettek.

A környéken élő emberek várható életkora 64-ről 51-re csökkent, sokan alultápláltak, vérszegények lettek, s a gyapotföldek intenzív gyomírtózása rákos megbetegedésekhez vezetett.

Sajnos az Aral-tó jövője sem túl biztató, Türkmenisztán tovább szeretné növelni gyapottermelését, s így az öntözött terület méretét is. A gondok mérséklésére az Ob és az Irtis folyók összefolyásától egy csatorna segítségével töltenék fel a Szir-darja és ezáltal a tó medrét. Meglátjuk, mi lesz belőle.

Az Aral-tó kérdéskörét ökonapjainkon környezetetika foglalkozásunkon problémaközpontú, provokatív feladatok segítségével dolgozzuk fel közösen a diákokkal.

A szöveghez felhasználtuk és további olvasásra ajánljuk:

Támogatónk a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja.

2014. június