header

Biológia

A fény, mint szennyező

Beküldve: Biológia.

Biztos találkoztál már tavaszi-nyári meleg estéken apró látogatókkal, akik a nyitott ablakon betévedtek a fényes szobába. Gondoltad már úgy, hogy a szúnyogok, a molylepkék, a különböző kisebb-nagyobb bogarak csak a te bosszantásodra ólálkodtak a házba? Az igazság az, hogy inkább mi, az emberek zaklatjuk fel őket, és nem fordítva. Az aprócska rovarok azért settenkednek be, mert a kinti sötéttel szembeni belső világos összezavarja az ösztöneiket. Ez a reakciójuk az úgynevezett fényszennyezésre adott válasz.

 

Fényszennyezésnek nevezik az éjszaka felesleges bevilágítását mesterséges fényforrásokkal. A közvilágítás fényárja gyakran nem csak a megvilágítandó épületre vetül, hanem az égboltot világítja be feleslegesen, ahogyan jó néhány diszkó eget pásztázó fényszórója is. A fény erőssége meghatározza az állatok viselkedését, döntéseit, ha a vándorlás irányát, a táplálékforrás vagy a szaporodóterület helyét, idejét kell megtalálniuk. A természetellenes éjszakai fényáradattal szennyezett területeken az állatok a normálistól eltérően reagálnak, a fény akár csapdába is csalhatja őket.

Például a nagy szentjánosbogár nőstényének természetes fénye alulmarad a lámpafénnyel szemben, így gyakran a hímek a lámpákat veszik körül, azzal próbálnak párosodni, ennek következtében a faj egyedszáma az utóbbi időben jelentősen lecsökkent.  Kutatók megfigyelték, hogy az éjszakai fény hatására a települések környékén élő énekesmadarak korábban kezdenek dalolni, mint erdőben élő fajtársaik. Emiatt kevesebbet pihennek, ezáltal kiszolgáltatottabbak lesznek a ragadozóknak, és a szaporodási szokásaik, ösztöneik is megzavarodnak. A nagyvárosok fényei pedig eltérítik a vonuló vándormadarakat, amelyek tájékozódásában a Nap, más csillagok és a Hold fénye fontos szerepet játszik, és ha ezeket a túlvilágítás miatt nem érzékelik, eltévednek, és értékes energiát vesztegetnek el, ami a céljuk elérésében gátolja őket. Az éjszakai életmódot folytató állatok táplálékszerzésében szintén problémákat okoz a fényszennyezés. A tavak közelében az éjjeli fényforrások csökkentik a zooplankton algafogyasztását, így az algák túlszaporodnak, ez pedig kedvezőtlen esetben teljesen átalakítja a tó élővilágát. Floridában pedig rájöttek, hogy a tengerparti szállodák fényeit le kell kapcsolni a tengeri teknősök kikelésének idején, különben a kis állatok a csillagok és a Hold fényét visszatükröző tenger helyett az épületek felé indulnak el, és kiszáradnak.
 
A fényszennyezés az emberre is negatív hatással van, mert az éjszakai kiadós pihenéshez elengedhetetlen a sötétség, különben kedvezőtlenül alakulhat az éjszakai vérnyomás, bizonyos hormonok termelődése, a szervezet általános stressztűrő képessége.
 
Ugyan a fény egész másképp megnyilvánuló hulladék, mint egy eldobott alumínium doboz, vagy műanyagpalack, de ugyancsak káros ökológiai hatásai vannak a fényszennyezésnek is. A hatások csökkentése viszont jóval egyszerűbb, hiszen elég odafigyelni, mivel, mit és mikor világítunk meg. Érdemes például megfigyelni, hogy a díszkivilágítást mikor kapcsolják le egy-egy templom, múzeum, vár körül. Az is érdekes észlelési feladat, mi a különbség az éjszakai égbolt látványa között, amikor a városból próbálunk csillagokat lesni, vagy ha egy lakott vidéktől távol eső erdei tisztáson tesszük ugyanezt!
 
Cikkek a fényszennezésről:

Kövess minket!