„Már az óvodában is szelektáltam” – hangzott a válasz, amikor a Berlinből érkezett vendégem (saját lakás Airbnb kiadása) számára igyekeztem volna elmakogni, hogy mit hova dobjon. 

Én magam ezt a kérdést egyéként nem bonyolítom túl, helytakarékosság és az eddigi kaotikus tapasztalatok (erről később) okán. Van egy pici kuka a kommunális hulladéknak. Tényleg kicsi, egyfajta motivációs célzattal, hogy a vendég ne oda dobálja a dolgokat. És van egy nagyobb doboz a szelektívnek. Ide dobhat mindent, ami TISZTA, azaz nem koszos, zsíros, ételmaradékos: PET, alu, üveg, egyéb műanyag, papír, valamint elektronikai hulladék és akkumulátor/elem. Azaz kb. mindent, amit a közeli szelektív hulladék udvarban, illetve a házban lévő kék és sárga kukában el tudok helyezni. ÁTVÁLOGATÁS után. Mivel értek már meglepetések.

A címben szereplő választ megfogalmazó vendégem olyan szuper volt a szelektálásban, hogy a koszos zsebkendőtől, az ételmaradékos dobozokig mindent a szelektív ládába dobott. A legmeglepőbb tán az a béna „papír” volt, amit a hentesárukhoz adnak. Ugye belül műanyag, kívül papír, no de mi várt legbelül…??? Romlott felvágott. No, ennyire ment a szelektálás.
A legjobb tapasztalatom azokkal a vendégekkel volt, akik végighallgattak és akár rá is kérdeztek, hogy tiszta papír alatt mit is értünk? Ezt, vagy azt hova dobja majd, vagy aki hajlandó volt elolvasni az útmutatóimat. Tán azokból az országokból jövők lelkesebben szelektálnak, ahol ennek nem nagy divatja van. Még nem fásultak bele, nem unják. De vajon mennyi idő, amíg tényleges rutinná válik a szelektálás, amit nem rontunk el? Vagy legalábbis nem nagyon…

A húgom sok-sok éve a tiroli vendéglátásban dolgozik. Egyik szállodában sem volt szelektálás, ahol eddig dolgozott. Jellemzően nagyon kevés a munkavállaló, szerinte ezért nincsen erre idő, energia. Ahol próbálkoztak vele, ott szerinte „szemfényvesztés volt, vagy komolytalan”, minden „a fogyasztásról szó”. Mondja ezt úgy, hogy családi panzióban is dolgozott, ahol még 20-30 éve is elképzelhetetlen lett volna, hogy kidobáljanak dolgokat, hogy pazaroljanak, hogy ne forgassanak vissza, vagy feleslegesen halmozzanak fel. „Már más világ van”. A természeti kincseket ott is a tömegturizmus igájába hajtják, úgy tűnik.

A svájci fiatalember vendégem a német lányhoz hasonló szarvas hibákat vétett a szelektálás során. Ha nagyobb tétben kellett volna fogadnom, akkor biztosan a német és svájci vendéget tettem volna képzeletben a jól szelektálók mezőnyének élére. Ehhez képest Chile, Japán, Oroszország, Horvátország sokkal jobban vizsgázott. Volt olyan is, aki laposra taposta a PET palackokat, csak már nem emlékszem ki volt. Régen esett meg ilyen utoljára… sajnos.

Gutjahr Zsuzsanna, 2018. augusztus