“Az étel az élet. Az táplálja testünket, amit termelünk és megeszünk. Ez élteti a kultúránkat. Ez adja közösségeink erejét. Ez határozza meg, talán minden másnál jobban, hogy mik is vagyunk valójában – mi, emberi lények.” – hívja fel a figyelmünket az élelem elemi szerepére a Greenpeace az ökológiai gazdálkodást bemutató kiadványában.

Az előszó első sorai költői könnyedséggel mutatnak rá, hogy a megtermelt élelem, az előállított élelmiszer elfogyasztása túlmutat a pusztán fiziológiai szükségleteinken. Az asztalunkra kerülő mindennapi betevő elengedhetetlen feltétele a biológiai, kulturális, gazdasági és társadalmi létezésünknek. Ezt felismerve, az ökológiai gazdaságok igyekeznek az élelemtermelést gazdaságilag fenntartható módon, a helyi természeti adottságokkal és kulturális igényekkel összhangban megszervezni.

Mégis miért nevezhetjük ökológiainak a mezőgazdaságot? Első lépésként érdemes a görög eredetű ökológia kifejezés jelentését megvizsgálni, ugyanis az ökológia kifejezés közelebb vihet minket az ökológiai gazdálkodók szemléletmódjához. Az “öko” (görögül oikosz) az otthont jelenti, amíg a “lógia” (görögül logosz) valaminek a megismerésére utal. Tehát az ökológia az otthon, az otthon kapcsolatrendszerét és az arról való tudásalkotást jelenti. Az alábbi ábra kitűnően szemlélteti, hogy az ember teremtette otthon, vagyis a kulturális és épített környezet más élőlényekkel és természeti erőforrásokkal kapcsolatban van. Az ökológiai szemlélet az ember függőségi kapcsolataira hívja fel a figyelmet, rendszerszintű gondolkodásra ösztönöz. Hiszen minden cselekvésünk hatással van a természeti környezetünkre, és a környezetben végbemenő változások, mint a klímaváltozás, vízszennyezés, talajerózió hatással vannak az élelem minőségére.

Forrás: https://movementgeneration.org/eco-means-home/

A nyereségorientált mezőgazdaság a megtermelt élelmet globálisan terjesztett árucikként egyre távolabb viszi tőlünk. Olyannyira, hogy már nem ismerjük a természeti környezetet, ahonnan a megvásárolt élelem származik. Sok esetben el sem tudjuk képzelni, hogy a salátába vágott paradicsom milyen körülmények között nevelkedett. Kezelték-e vegyszerrel? Milyen minőségű talajból és vízből táplálkozott? Akik leszüretelték a termést, elégedettek voltak-e az elvégzett munkával? Az ökológiai mezőgazdaság ilyen és hasonló, gyakran aggodalmas kérésekre kínál választ. Alternatív termelési, feldoglozási és elosztási módokat terjeszti el a nagyipari, vegyszer-párti élelmezési rendszerrel szembehelyezkedve.

Az ökológiai gazdálkodók közelebb hozzák az élelmet otthonunkhoz. Történetek, hiteles infromációk megosztásával tájékoztatnak minket az élelem útjáról, az élelmet megtermelő közösségekről. Olykor a zöldségcsomagot szezonális receptekkel kísérve juttatják el hozzánk, ahogyan azt a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság teszi. Megmutatják, hogy a helyi mikroklíma milyen zöldségek és gyümölcsök termelését teszi lehetővé. Nem rejtik el a termelési módszereiket, mint például a zöldtrágya alkalmazását, amely a talaj termőképességét képes megóvni. Nem használnak természetidegen anyagokat, olyan kemikáliákat, amelyek a talajvizet és a termést szennyeznék. Nem tartanak szűk térben, kegyetlen körülmények között haszonállatokat. Az ökológiai sokféleséget megőrizve és a természeti erőforrásokat felelősen használva alakítják ki gazdaságukat. A helyi gazdasági és kulturális körülményekhez alkalmazkodva termelnek, lehetőség szerint munkahelyet teremtenek. És a tapasztalati tudásukat gyakran megosztják az érdeklődőkkel!

Az ökológiai gazdálkodók azok a mezőgazdasági szereplők, akik kiterjesztik a gondoskodás gyakorlatát a termelési, feldolgozási és az elosztási folyamat egészére. Nem csak az élelem kitűnő minőségéről és a fogyasztói elégedettségről gondoskodnak, hanem a talaj, a víz, a levegő és az éghajlat védelmére is nagy szakmai figyelmet fordítanak. A gondoskodás ilyesfajta kiterjesztése a természeti környezetre, akár saját kertünkben vagy kisközösségben szomszédainkkal karöltve, különösebb jogi adminisztráció nélkül megvalósítható.

A megélhetési ökológiai gazdálkodóknak azonban szigorú jogszabályi környezetben egy nagyobb fogyasztói kör bizalmát kell elnyerniük. Az Európai Unió Tanácsának Öko EK rendelete átfogó rendszerként definiálja ökológiai gazdaságot, amelynek a legmagasabb szintű környezetvédelmi, állatjóléti, fogyasztóvédelmi, minőségbiztosítási és vidékfejlesztési gyakorlatokat kell alkalmaznia. Az Európai Unió ennek érdekében szigorú minőségbiztosítási és az ökológiai termelésre vonatkozó szabályrendszerek és ellenőrző szervek felállítására ösztönzi a tagállamokat. Magyarországon a 34/2013. (V.14.) VM rendelet értelmében a Nébih jóváhagyásával két tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Kft. és a Bio Garancia Kft. végzik az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzését és tanúsítását.

Ha a konyhánkban landoló zöldség csomagok és biotermékek mesélni tudnának, szívmelengető, olykor könnyfacsaró történetekkel szórakoztatnánk minket. Az ökológiai mezőgazdaságban jártas szereplők, termelők, fogyasztók, aktivisták és kutatók azon dolgoznak, hogy az élelem származási helyéhez, a konyhaasztalig érő kalandos útjához minél közelebb kerüljünk. A gazdálkodók személyes történeteiből, az Ökológiai Mezőgazdaság Kutatóintézetének riportjaiból megtudhatjuk, hogyan is gondoskodnak rólunk és a természeti környezetünkről a magyar ökológiai gazdaságok.

Czeglédi Alexandra

További felhasznált források:

European Commission: Organics at a glance

Ecological Farming: the seven principles of a Food System that has People at its Heart

M. Kiley Worthington: Ecological Agriculture: What is it and how it works, Agriculture and Environment, Volume 6, Issues 4, December 1981, p. 349-381.

A cikksorozat támogatója a Magyar Állam és az Európai Unió.

„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa”.