FacebookTwitterGoogle bookmark

Miért kell rá odafigyelni?

A lakossági hulladék közel 30%-a szerves eredetű hulladék, amely a kukába kerülve is hamar bomlani, rohadni kezd, ezzel nem csupán kellemetlen bűzt áraszt magából, de fertőzéseket is okozhat. A lerakókon nem csak az a baj, hogy indokolatlanul sok helyet foglal el ez a jól hasznosítható hulladék, hanem hogy a felszíntől elzárva a gombák és a baktériumok bomlasztó hatására a rothadási folyamat ott is gondokat okozhat. A szemét a bomlása során ugyanis jelentősen felmelegszik, illetve a folyamat során metán gáz termelődik, ez pedig együttesen komoly tűzveszélyt jelenthet. A szerves hulladék nagy víztartalma miatt az égetők hatékonyságát is csökkenti, mivel rontja az égés minőségét. Gondolj bele, mennyi zöldség és gyümölcs maradék kerül a szemétbe, amelyből értékes, a talaj minőségét környezetkímélő módon javító komposztot nyerhetnénk!

Mit tehetünk vele?

A zöldhulladékot is lehet szelektálni, és érdemes is, mivel egy kis odafigyeléssel és minimális gyakorlattal komposztálás során értékes komposztot készíthetünk. A Biológia tantárgynál olvashatsz a baktériumok és a gombák bomlasztó tevékenységéről, amelynek során a természetben munkálkodva az őszi avarból, az elpusztult növényekből tápanyagban gazdag humuszt készítenek. Ezt a folyamatot utánozhatjuk a komposztálással. Ehhez szükség van egy árnyékos helyre, egy komposzt ládára és a zöldhulladékra. Komposztálót építhettek otthon a kertben, vagy az iskolaudvaron és akár a lakótelepen is, ha a házak lakói összefognak és a parkban, vagy a ház körüli zöld területen kezdtek a humuszgyártásba. Arról, hogyan lehet komposztálót építeni, és hogyan kell kezelni, itt olvashatsz bővebben!

A keletkezett komposztot használhatjuk otthon a konyhakert talajának táplálására, balkonládába és virágcserépbe növényeket ültethetünk bele, az iskolakertet vagy a lakótelepi park növényeinek talaját javíthatjuk vele.

Mi kerülhet a komposztálóba?

 Háztartási hulladékok (a nagyobb darabok aprítva), kerti hulladékok:
- zöldség- és gyümölcsmaradék (krumplihéj, almacsutka, almahéj, sárgarépa maradékok, levelek, déligyümölcsök héja stb.)
- hervadt virág
- kávézacc, kiforrázott tealevelek, fehérítetlen papírfilter-zsákocska
- apróra tört tojáshéj (meszes talajon ne nagy mennyiségben)
- kis mennyiségben papír-tojásdoboz (apróra feldarabolva), könnyen foszló papír törlőkendő
- háziállatok alomja (csak növényevő háziállatok ürüléke és a természetes anyagú alom)
- fahamu kis mennyiségben
- lehullott levelek (néhány kivétellel: a dió-, gesztenye-, platán-, tölgy- és jegenye levelei nehezen bomlanak le és a bomlás során mérgező anyagok keletkezhetnek)
- aprított nyesedék, elvirágzott növények
- levágott fű (figyelni kell rá, mert ha túl nedves, akkor rothadásnak indulhat, így célszerű néhány napos szárítás után komposztálni)
 

Mi NEM kerülhet a komposztba?
- üveg, műanyag, fém
- papír (kivéve az előzőekben említettek)
- olaj
- fertőzött, beteg növényi maradvány
- kemény, viaszos levél (magyal, fenyő)
- indás vagy futónövények szára
- burgonyaszár (gumó és szárrothadás terjesztésének veszélye miatt)
- tarack, gyomnövény (továbbszaporodása miatt)
- ételmaradékok (mert odagyűlnek rá a kóbor állatok, legyek) 

A menüpont létrehozását támogatta:
  Zöld Forrás Alap

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

Hallottál már a felelős turizmus kifejezésről?
 

Zöldségek!

- Hogy hívják a zöld ruhás papot?
- ???
- Környezetbarát!
 

Kövess minket!