Hulladékmegelőzés

Az a legjobb hulladék, ami nem is keletkezik!

Gondoltál már rá, miközben ráléptél a kukapedálra, hogy épp most dobod be az utóbbi év háromszázadik kg-nyi szemetét? Csak a sajátodat összeszámolva. Ebben anyué, apué, a tesódé és a nagyié még nincs benne! Körülbelül 300-310 kg lakossági szemét jut ugyanis egy évben átlagban egy-egy lakosra Magyarországon. Ez annyi, mint három nagyobb méretű nehézsúlyú boxoló tömege, másképp fogalmazva olyan, mintha naponta kicsit kevesebb mint egy kg kenyeret mindenki a szemétbe dobna (térfogatban persze ezeknek a szemét a sokszorosa). Ez közel tízmillió lakosnál már elég jelentős mennyiség.

Akkor sem szívderítő a helyzet, ha ennek egy részét szelektív begyűjtést követően újrahasznosítják, hiszen nem lehet mindent 100 %-osan újra feldolgozni. Arról nem is beszélve, mennyire költséges és energiafaló eljárás ez a folyamat is. Előbb-utóbb az újrahasznosított anyagok is a kosarunkba, majd a szemétre kerülnek.

Tehát azt a legfontosabb szem előtt tartani, hogy a szelektív gyűjtés ugyan segít, hogy a hulladék ne azonnal a lerakókban vagy az égetőkben kössön ki, de ettől  nem lesz kevesebb a szemét.  

A rengeteg hulladéknak a nagy része teljesen feleslegesen kerül már a kosarunkba is. Ész nélkül vásároljuk a hipermarketekben a csomagoló anyagok tömegét, az újabb és újabb, rövid élettartamú, ámde kedvező árú használati cikkeket, amik hamar a szemétben végzik. Könnyen, olcsón hozzá lehet jutni az újhoz, a régi meg mehet a levesbe. Hazaviszünk egy bevásárlás alkalmával tucatnyi nylon szatyrot, sok-sok akciós konzervdobozt, kólás palackot, csipszes zacskót, tejes dobozt stb. Ezek előállítása is jelentős környezetterheléssel jár, emellett értékes nyersanyag kell a gyártásukhoz, és a vásárlás végén a fizetni való összegét is a sokkoló irányba befolyásolják.

A cél tehát az, hogy a mindennapjaink során minél kevesebb olyan dolog legyen körülöttünk, amit ki kell dobni. Ha a boltban a családdal a tényleges szükségleteknek és nem a reklámoknak megfelelve vásárolunk, ha valami feleslegessé válik, elajándékozzuk vagy elcseréljük, ha elromlik, először megjavíttatjuk, a tárgyakat többen és hosszú ideig használjuk, akkor nem csak a családi kasszában marad majd több pénz (akár egy kisebb családi kirándulás árával), de a környezetet is védjük, az ökológiai lábnyomunk is csökken. Ez a legegyszerűbb, legkevésbé idő- és energiaigényes megoldás a szemétkérdésre, hiszen csak  kicsit gondolkodni kell hozzá. Ez az igazi hulladékmegelőzés!  

Olvasd el, hogyan takarékoskodhatsz a szeméttel az élet különböző területein!

FacebookTwitterGoogle bookmark

A háztartási hulladék és szemét legnagyobb része csomagolási hulladékból keletkezik. A túró rudis papír, a kenyeres zacskó, a tejes doboz, az új játékautó műanyag csomagolása mind-mind növeli a szeméthalmokat. Ma már nem nyomják a kezünkbe ingyen a boltokban a nylon szatyrokat, mégis sokan vannak, akik inkább fizetnek az egyszer használatos bevásárlótáskákért, mint hogy magukkal vigyék otthonról. Olvasd el, hogyan tudod csökkenteni a csomagolási hulladékot!

FacebookTwitterGoogle bookmark

Rengeteg pénzt költünk élelmiszerre. Még több energiába és vízbe kerül az alapanyagaik megtermelése. Mégis hetente akár kilónyi étel kerül a kukákba, ha nem vigyázunk. Pedig rengeteg családnak a világban, de még Magyarországon is sokaknak gondot jelent, hogy ne legyenek éhesek a gyerekek. Megmutatjuk, hogyan vigyázzunk mindannyian jobban a tápláló energiaforrásainkra!

FacebookTwitterGoogle bookmark

Az ünnepeink alkalmával rengeteg szemetet képezünk. Elég, ha csak az ajándékok csomagolására gondolunk. Vagy egy-egy buli műanyagpohár igényre. Pedig ezt is lehet okosan. Csinálhattok kihívást abból is, hogy ki tud hulladékmentesebb összejövetelt szervezni! Adunk hozzá néhány tippet!

FacebookTwitterGoogle bookmark

A tárgyaink, ruháink, használati eszközeink előállítása rengeteg energiát és vizet igényel. A lecserélésük sem olcsó mulatság. És ha ez nem elég, akkor arról még nem is beszéltünk, mi lesz a műanyag játékokkal, a kinőtt cipőkkel, az elektronikus kütyükkel, ha a szemétdombra kerülnek. Kevés tárgyunk készült lebomló anyagokból, így sokáig növelik a szeméthegyeket. Pedig lehet, hogy más még örülhet nekik. Vagy akár még nekünk is szerezhetnek új élményeket.

FacebookTwitterGoogle bookmark

A hétköznapok során és az iskolában talán a papírhulladék az, amiből a legnagyobb mennyiség keletkezik. Rajzolunk rá, olvasunk belőle, fogalmazást és vázlatot írunk rá. Aztán hosszabb-rövidebb idő után dobjuk a kukába. Pedig minden egyes füzet és könyv előállítása rengeteg energiába, vízbe és fába kerül. Mondunk néhány ötletet, hogyan spórolj a papírral!

FacebookTwitterGoogle bookmark

Összegyűjtöttünk néhány olyan oldalt, kiadványt, amely segít a további elmélyedésben, és akár egy hulladékmegelőzős tanórán is segítséget jelent tanárnak, diáknak egyaránt.

A menüpont létrehozását támogatta:
  Zöld Forrás Alap

 

 

Hallottál már a felelős turizmus kifejezésről?
 

Zöldségek!

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/erdekesseg/kreativnep/

  

http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/erdekesseg/kreativnep/

Kövess minket!