FacebookTwitterGoogle bookmark

altTudtad, hogy a világ sok vidékén a gyerekek szeptemberben sem izgulnak az iskola miatt? Jól hangzik, ugye? Csak elsőre! Mert sok helyen a gyerekek iskola helyett is dolgozni kényszerülnek! Könnyen lehet, hogy a reggeli kakaód alapanyaga is szorgos gyermekkezek által szüretelt kakaóbabból származik, és ugyan a szüleid sokat fizetnek ki az üzletben, a dolgozó igen keveset kap érte.

   

 

Hogy kakaó- és kávészüret helyett a távoli vidékek ifjai iskolába mehessenek, hogy nekik is legyen mit szürcsölni reggelente, azért is létezik a méltányos kereskedelemnek, fair trade-nek nevezett nemzetközi mozgalom. Egy fair trade kávézóban dolgozó önkéntes, Rendes Niki mesél második szeptemberi riportunkban arról, mitől is lehet méltányos a kereskedelem, és hogy mi a köze ennek a környezetvédelemhez.

Mit nevezünk méltányos kereskedelemnek, azaz Fair Trade-nek?

 Azt a kereskedelmi formát, amikor méltányos árat fizetünk azoknak a termelőknek, akik a harmadik világban (Ázsiában, Dél-Amerikában, Afrikában) a termék előállításáért megdolgoznak. Gyakran ugyanis ezeken a vidékeken annyira keveset fizetnek a terményekért (teáért, kávért, kakaóért, banánért például), hogy a család csak úgy tud nagyon szűkösen megélni a jövedelemből, ha a gyerekek is reggeltől estig dolgoznak. Pedig ezeket meg lehet úgyis termelni, elő lehet úgyis állítani, hogy közben nem zsákmányoljuk ki a munkaerőt, nem dolgoztatjuk például a legkisebbeket is. alt

Honnan tudhatod, hogy tényleg fair módon készült-e az adott termék, amit itthon megveszel? Mi a garancia rá, hiszen messziről jött ember is azt mond, amit akar? „Van egy megkülönböztető logó ezeken a termékeken, és a rendszer hátterében van egy ellenőrző szervezet, aki vizsgálja, hogy valóban betartják-e a szabályokat. Amikor ugyanis egy termelőszövetkezet, egy gazdálkodó vagy egy kézműves be szeretne lépni ebbe a körbe, vállalásokat kell tennie.” – mondja el az önkéntes lány.

A méltányosság igénye ugyanis kölcsönös, az árért méltányos gazdálkodást kell folytatni, például gyermekmunka nélkül. De nem csak a munkásokhoz kell fair módon viszonyulni, hanem a környezethez is. Így ha élelmiszerről van szó, fenntartható biogazdálkodásra van szükség vegyszerek nélkül, újabb esőerdő-területek kiírtása nélkül. „Úgy ültetik például a kakaót, kávét, hogy mellette még sok mást is ültetnek, így megmarad ott az élőlények sokszínűsége. Nem kell használni vegyszereket a sáskák megölése miatt sem, mert még ott van a kígyó, a béka, ami megeszi ezeket a rovarokat.”

Magyarországon, ha fair trade-ről beszélünk, általában kávéra, teára, csokira gondolunk, de lehet kapni üdítőket, gyümölcsöket, sőt hangszereket, ékszereket, kézműves tárgyakat is. Mivel a méltányos kereskedelem egyik alapja a tudatos fogyasztás, így nem meglepő, hogy találkozhatunk akár újrahasznosított kávécsomagolásból készült biciklis táskával, papírékszerrel is.

Biztos észrevetted, hogy a felsorolt, nálunk kapható méltányos árucikkek mind messzi trópusi tájakról származó termékek. Ennek az az oka, hogy ugyan létezik fair trade bor, lekvár és méz is, a magyar termelőkkel szemben cseppet sem lenne méltányos, ha nem a hazait vásárolnánk. A tudatos fogyasztás kapcsán mindig érdemes a közvetlen környezetünkben is körülnézni, hiszen itthon is vannak gondos termelők, akik jó minőségű termékeket készítenek. Niki szerint a kávé, kakaó, rizs, úgyis vehetjük, hogy luxustermékek. Nem kell belőlük dőzsölni, mert nagyon sokat utaznak, és közben szennyezik a levegőt, ezért tudatosan kell őket fogyasztani is.

Bővebben olvashatsz a méltányos kereskedelemről a magyarországi Fair Világ Szövetség oldalán: www.fairvilag.hu

2011. szeptember

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

Hallottál már a felelős turizmus kifejezésről?
 

Zöldségek!

- Mi az abszolút környezetvédelem?
- ???
- Egy húsevő növényre szájkosarat tenni.

Kövess minket!