Ismerős helyzet? Kifut a tej, odaég az étel, megromlik a maradék... Miközben a már ehetetlenné vált élelmiszerek nálunk a kukában landolnak, sok gyereknek itt Magyarországon sem jut mindennap főtt étel a tányérjába. De megesik, hogy még egyéb ennivaló sem.

Hogy Te is sikeresebben elkerüld a konyhai "baklövéseket", és még energiatakarékos is lehess, hallgass meg Kiss Renátától, a Csalán Egyesület munkatársától néhány gyakorlati tippet!

 {saudioplayer}30.mp3{/saudioplayer}

Mire ügyeljünk, ha ránk bízzák a szülők a már elkészült étel felmelegítését és azt, hogy egyedül ügyködjünk a konyhában?

Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy a szüleink hagytak otthon finom házikosztot, akkor figyeljünk, nehogy a melegítéssel rontsuk el! Ne égessük le a túl nagy lánggal. Ne a legnagyobb lábast válasszuk, hanem inkább az étel méretének, mennyiségének megfelelő edényt, mert abban hamarabb megmelegszik. Az sem mellékes, hogy a megfelelő méretű gázrózsán melegítsünk, hiszen a gázégők lángjának az a része, ami nem az edény alját éri, fölöslegesen pazarolja az energiát, azzal a levegőt melegítjük, nem az ételt. A felhasznált gázt pedig elfüstöljük a semmibe.

Okos ember fedővel főz. - A fedő a pénztárcánk jó barátja. Ha fedő alatt melegítünk dolgokat, akkor gyorsabban felmelegednek, kevesebb energiát használunk, tehát kisebb lesz a számla, és környezetbarát megoldás is fedő alatt ételt készíteni.

Mit tehetünk akkor, ha mélyfagyasztott pizza van otthon? Hogyan olvasszuk ezt ki, mire figyeljünk közben? Renáta erre is jó ötleteket ad. Ha kicsit is tudatosak vagyunk, tehát már reggel tudjuk, hogy pizzát fogunk ebédelni a fagyasztóból, akkor már ilyenkor áttehetjük a pizzát a hűtőszekrény normál hűtőterébe. Itt szépen kiolvad, és az a hideg, ami benne raktározódott, a hűtőszekrény hűtésére megy, tehát plusz energiát takarít meg a normál működtetéséhez is. Forró nyári napokon, ha a konyhapulton olvaszthatjuk ki a mirelitet, hűthetjük egy kicsit a lakást is.

Nem csak a főzéssel és az olvasztással lehet takarékoskodni, de a sütőben való melegítéssel is! Ha villanysütőnk van, tegyük bele az ételt, kapcsoljuk be, majd kis idő elteltével, ha már valamelyest meglangyosodott, akkor nyugodtan kapcsoljuk ki. A maradékhőn 5-10 perc alatt átmelegszik az étel. Kikapcsolt sütő mellett a pedig villanyóra már nem pörög!

Mindezeket akkor tudjuk megtenni, ha otthon anya vagy apa készít nekünk ebédet, amit csak melegíteni kell.

Ugyanakkor sokszor gyorsétterembe vágyunk, ott költjük a pénzünket. Jó tudni, hogy a gyorséttermek étkei ugyan nagyon csábítóak, és akár ízletesek is lehetnek, viszont rengeteg üres kalóriát tartalmaznak. Sok bennük az energia, de minőségi értelemben mégsem táplálóak, hiszen többszörösen feldolgozott, tulajdonképpen vegyi úton előállított alapanyagokból készülnek sokszor. Ráadásul a csomagolásuk miatt rengeteg lesz a szemét.

Nincs akkora baj, ha egyszer-kétszer egy-egy ilyen helyen eszünk, de mindenképpen jobb megoldás az, ha a szüleinkkel igazi alapanyagokat, helyi élelmiszert vásárolunk, és abból készítjük el mi magunk a mindennapi betevőnket. A kertből, termőföldről frissen érkező gyümölcsöktől és zöldségektől nincs is jobb! Együnk belőlük minél többet!

Válasszuk helyi termelők terményeit! Ha erre nincs mód, akkor legalább figyeljünk, hogy hazai termékeket vegyünk meg. Miért? Mert ezeknek sokkal kisebb a szállítási költsége, mint ha sok ezer kilométerről, melegebb éghajlatról származó hasonló növényeket pakolnánk az asztalunkra. Ha az ételeink közelebbről jönnek, nem kell annyi kőolajat elégetni, így nem kerül annyi szén-dioxid a levegőbe, kevésbé járulunk hozzá a globális felmelegedéshez. Ráadásul minél messzebbről szállítják a zöldséget-gyümölcsöt, annál több adalékanyaggal kezelik őket - vegyszerekkel, amik tartósítják a termékeket -, és egyre több a védőcsomagolás, ami aztán hamar a szemétbe kerül a hulladékhegyeket növelve.

Visszatérve a gyorséttermekhez: sok pékségben készítenek hasonló ételeket helyi alapanyagokból, ha egy módunk van rá, válasszuk inkább azokat.