FacebookTwitterGoogle bookmark
Nyaralás közben is közlekedjünk felelősségteljesen!
A felelősségteljes utazásról esett már szó korábbi cikkeinkben. Bemutattuk a felelősségteljes utazás alapjait, azt a hét legfontosabb szempontot, amelyek betartásával utasként egyszerűen tehetünk a turizmus felelőssé tételéért.

Bárhová is utazunk, nyaralásunk (vagy éppen telelésünk) gazdasági, társadalmi és főnként környezeti hatását az is meghatározza, hogy mivel utazunk. Mivel jutunk el az adott helyre (országba, városba), illetve ott mivel közlekedünk. Az igénybe vehető közlekedési eszközök választéka rendkívül széles, azonban itt is – mint életünk egyéb területein is –, pénzükkel szavazunk és döntéseinknek súlyos következményei vannak.

„A távoli, repülős, autós utazások ökológiai lábnyomának 30-50 százalékát a közlekedés teszi ki, amit a hátrahagyott hulladék és elfogyasztott élelmiszer követ.” Általában elmondható, hogy minél távolabbi az úti cél, annál nagyobb az ökolábnyoma, és annál nagyobb a közlekedés súlya az utazás által okozott ökolábnyomban. Ebből kifolyólag utazásunk ökológiai lábnyomát hatékonyan csökkenthetjük a közlekedési eszközök körültekintő megválasztásával.

Cikkünkben ehhez gyűjtöttük össze a legfontosabb szempontokat és tippeket.

1. Válasszunk megfontoltan!
A távolság, az utasok létszáma és az elérhető közlekedési alternatívák alapján döntsük el, hogy milyen közlekedési eszközzel megyünk. Általánosságban elmondható, hogy a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedés környezeti hatása a legalacsonyabb, vannak azonban helyzetek és helyszínek, amikor és ahol ezek nem elérhetők. Ilyen esetekben mindig válasszuk az elérhető, legkevésbé környezetterhelő közlekedési módot.
A környezeti hatások mellett vegyük figyelembe a társadalmi és gazdasági hatásokat, és próbáljunk meg minél nagyobb pozitív hatást gyakorolni a helyi gazdaságra és helyi emberekre. Például béreljünk kerékpárt vagy autót a helyiektől, vegyük igénybe helyi sofőr szolgáltatását.

2. Nagy távolságra hosszabb időre utazzunk!
A felelős utazó nagy távolságra nem utazik csupán néhány napra (főleg nem repülővel), hanem a lehető leghosszabb időt (min. 2-3 hetet) tölti adott helyen, és a programját úgy szervezi, hogy az ott számára fontos és izgalmas látnivalókat egy nyaralás alatt végig tudja járni. Persze előfordul, hogy az ember annyira beleszeret egy helybe, hogy oda többször is vissza kell térnie , de alapvetően tervezzük úgy a nyaralást, hogy egy utazással körbe tudjuk járni az adott ország vagy régió számunkra érdekes területeit és látnivalóit.

3. Kerüljük a repülést!
A fapados járatok megjelenésével, a légitársaságok közötti verseny élesedésével és a technológiai fejlődéssel párhuzamosan jelentősen csökkent a repülőjegyek ára. Sokszor – például Európán belüli utazás esetén – olcsóbb a repülés, mint bármilyen más közlekedési mód. A repülőjegyek ára azonban nem veszi figyelembe a repülés által okozott környezeti károkat, legfőképpen a repülés szén-dioxid-lábnyomát.
„Egy repülőút alatt egy utasra kilométerenként átlag 0,17 kg szén-dioxid-kibocsátás jut. A 18 000 km Budapest-Új-Zéland repülőúton csak oda 3 tonna az egy utasra jutó szennyezés.” Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb egy út, annál nagyobb az egy kilométerre jutó szén-dioxid-kibocsátás. 
Mindezek miatt rövidebb (1000 km alatti) – pl. országon belüli – utakra lehetőség szerint inkább vonattal vagy – ha vonat nincs adott irányba – busszal utazzunk, illetve általában is próbáljuk meg minimálisra szorítani a repülős útjaink számát. Például elhatározhatjuk, hogy egy – vagy akár két – évente csak egyszer megyünk nagyobb, repülést igénylő távolságra. 

4. Kerüljük az óceánjáró üdülőhajókat!
Az óceánjáró üdülőhajók az óceánok legnagyobb szennyezői között vannak. Méretüktől függően naponta több tíz vagy akár több száz tonnányi, rendkívül káros üzemanyagot használnak fel, ezáltal egy egyhetes út alatt egy város közúti közlekedésével összemérhető nitrogén-oxidot, több száz millió autónyi kén-dioxidot, valamint több száz kilogrammnyi különösen kis méretű, éppen ezért az egészségre rendkívül káros szennyező részecskét juttatnak a légkörbe . Szerencsére az üzemanyagfogyasztás-csökkentése tekintetében folyamatosak a fejlesztések, illetve az öregebb hajók utazási sebességét is csökkentették a kevesebb dízelolaj fogyasztás érdekében, bár ez egyáltalán nem a környezet védelme, hanem a költségek csökkentése (és a profit növelése) érdekében történt.
A légszennyezés azonban az óceánjáró luxushajók környezeti bűnének, csak egy része. A másik sarkalatos probléma a szennyezett víz (szennyvíz, szürkevíz, olajos víz) és a hajón keletkező hulladék – illegális – tengerbe engedése, ami nem kis mértékben felelős az ún. óceáni szemétszigetek kialakulásáért.
További komoly problémát jelent, hogy egy-egy megálló helyen ezek a nagyméretű úszó szállodák egyszerre szabadítanak rá több ezer embert adott településre, ami óriási és hirtelen környezeti és társadalmi terhelést jelent adott helyen. Nem véletlen, hogy például Velencében néhány éve döntöttek a város kikötőibe érkező óceánjáró hajók számának korlátozásáról.

5. Sétáljunk!
A gyaloglás a leginkább környezetkímélő közlekedési mód. Nemcsak a széndioxid-kibocsátása alacsony, hanem az eszközigénye is (gyakorlatilag csak egy kényelmes cipő kell hozzá), így gyaloglás esetén az igénybe (nem) vett eszközök gyártása, majd leselejtezése sem okoz további környezetterhelést. Sőt egyre több gyártó dob piacra újrahasznosított anyagból készült cipőt, melyek használatával még tovább csökkenthetjük utazásunk ökolábnyomát. ;-) Ráadásul a gyaloglás – a kerékpározással együtt – egészséges is, hiszen fitten tart és tágítja a tüdőnket.
Autós túra helyett tehát menjünk inkább kirándulni vagy akár hosszabb gyalogtúrára, és ismerjük meg test közelből a természeti értékeket. A természet mellett a várost is bejárhatjuk gyalog – vagy a gyaloglást kerékpárral és tömegközlekedési eszközökkel kombinálva –, ami nemcsak intenzívebb élményt és több kalandot ígér, de nyaralásunk ökolábnyomát is jelentősen csökkenti. (Ha erdőben kirándulunk, az alábbi szempontokat mindenképpen szükséges figyelembe venni.)

6. Kerékpározzunk!
A kerékpár – a gyaloglás mellett – az egyik leginkább környezetkímélő közlekedési mód, ezért ahol és amikor csak tehetjük, használjunk kerékpárt. Ezzel nemcsak a környezetnek, hanem magunknak is jót teszünk. Ha nem tudjuk a helyet kerékpárral megközelíteni és/vagy nem kerékpáros körutat tervezünk, hanem csak egy-egy városon belül használnánk a kerékpárt, akkor a saját kerékpár szállítása helyett, béreljünk kerékpárt a helyszínen. Ezzel támogatjuk a helyi gazdaságot és megspóroljuk a kerékpárszállítás környezeti hatásait. Vagy vegyük igénybe az egyes városokban elérhető helyi kerékpáros közösségi közlekedési rendszereket (pl. Budapesten a Bubi).
A kerékpár nem csak a városokban, de akár városok között vagy egyes területek felfedezésére is remek megoldás lehet. Főleg azokon a helyeken, ahol kiépített kerékpáros utak segítik a kerékpárral való közlekedést vagy vonaton is tudjuk szállítani a kerékpárt egyik városból a másikba.

7. Vonatozzunk!
Ha adott helyre vonattal is eljuthatunk, válasszuk a vonatozást. Környezeti szempontból – a gyaloglás és a kerékpár után – a legideálisabb választás. Belföldi nyaralásra, Európán belüli utazásra vagy akár egy-egy távoli ország felfedezésére is kiválóan alkalmas. Kiválthatja akár az autós, akár a buszos utazásokat.

8. Használjuk a tömegközlekedési eszközöket!
Utazásunk széndioxid-lábnyomát hatékonyan csökkenthetjük úgy is, ha a csoport létszámának és a helyi adottságoknak megfelelően igénybe vesszük a helyi tömegközlekedési eszközöket.
Sok helyen – főleg a fejlett országokban (Európa, USA, Kanada stb.) – általában magas színvonalú és könnyen használható a tömegközlekedési hálózat. Ezeken a helyeken a város felfedezésének vagy akár a városok közötti közlekedésnek is hatékony és környezetkímélő módja a tömegközlekedési eszközök igénybevétele, amit lehetőség szerint kiegészíthetünk gyaloglással vagy kerékpározással is. Ezzel hozzájárulunk a városi autós forgalom csökkentéséhez és a levegő minőségének javításához, sőt a helyieknek is példát mutathatunk (különösen ott, ahol a tömegközlekedés rendelkezésre áll, de nem annyira népszerű még).
Ha adott helyen vagy adott útvonalra többféle tömegközlekedési eszköz is elérhető, használjuk a leginkább környezetbarát megoldást: pl. busz helyett vonatozzunk vagy menjünk villamossal.

9. Csatlakozzunk csoportos túrákhoz!
Egyes helyi látványosságok meglátogatására sokszor szerveznek helyi szolgáltatók ún. csoportos túrákat (amikor adott időpontban és adott útvonalon induló túrához bárki csatlakozhat). A tömegközlekedési eszközzel nem elérhető helyek megközelítésére ezek a csoportos túrák remek lehetőséget teremtenek, hiszen az autó megosztásával csökken az egy főre jutó széndioxid-kibocsátás és környezetterhelés, és nem mellesleg ezek az utak általában olcsóbbak is, mintha ugyanerre a túrára bérelt autóval vagy privát túra keretében mennénk el.
Arra azonban – az adott helyszín túlterhelésének elkerülése, valamint a környezeti és társadalmi negatív hatások minimalizálása érdekében – mindig figyeljünk, hogy kiscsoportos (max. 14-15 fős) túrát válasszunk.

10. Taxizzunk vagy béreljünk autót sofőrrel!
Vannak azonban területek (városok vagy akár egész országok) – főként a fejlődő országokban – ahol a tömegközlekedési lehetőségek nagyon korlátozottak. Ezeken a területeken autóbérlés helyett nagyobb (gyalog vagy kerékpárral nem megtehető) távolságokra autóbérlés helyett inkább taxizzunk vagy béreljünk autót sofőrrel. Annak, ha nem mi magunk vezetjük az autót több előnye is van:
• egyrészt maradéktalanul tudjuk élvezni a nyaralást, hiszen nem kell a vezetésre, az útra vagy arra figyelni, hogy el ne tévedjünk, helyette menet közben is nézelődhetünk és csodálhatjuk a tájat;
• nem kell a parkolással bajlódni: nem kell az utcákat róva parkolóhelyet keresni vagy nem kell attól félni, hogy esetleg rossz helyen álltunk meg;
• ezekben az országokban sokszor a vezetési stílus elég „érdekes”, sok a baleset, gyakorlott vezetők számára is problémát okozhat, különösen helyismeret hiányában;
• a hivatásos vezetők általában gyakorlottabban, kevesebb benzint fogyasztva (és így kevesebb káros anyagot kibocsátva) vezetnek: mivel minél kevesebb benzint fogyasztanak, annál több marad a zsebükben, nagyon odafigyelnek a benzintakarékos vezetésre;
• ezzel is munkát biztosítunk egy helyi lakos számára, ami különösen a fejlődő országokban nagy érték.

11. Osszuk meg autónkat!
Ha fentiek ellenére mindenképpen autóval indulnánk útnak vagy adott helyen autót bérelünk, akkor használjuk ki a lehető legjobban, és osszuk meg autónkat. Csatlakozzunk a helyi autómegosztó közösségekhez vagy a közösségi oldalak utazási csoportjaiban ajánljuk fel a szabad helyeket, így csökkentve a környezeti terhelést és a nyaralás költségeit.

[1] Varga Éva: Hétköznapi kalauz, 338. o.
[2] Varga Éva: Hétköznapi kalauz, 297. o.
[3] https://mno.hu/kulfold/luxussal-fedik-el-a-szennyet-az-oceanjarok-1377833

Vendégcikkünk forrása partnerünk, a vitafutura.hu oldal.

2017. május

 

Kövess minket!